Pop, Dan: The Middle Bronze Age Settlement of Petea-Csengersima (Satu Mare, 2009)
VIII. Abstract in Hungarian
Ferma 7, Máramarossziget- Cearda-Ţărmuri, Cămara Cireghi, Aknaszlatina- Vár és Résztelek- Dealul Tătăreştilor /Tatár-domb^91. Külön esetet képeznek a Szlovákia dél-keleti részén előkerült kora felsöszőcsi leletek: Hnojné, Lastovce, Ruská, Vel'ké Raskovce és a Zemplínske Kopcany-i sírok egy része. Ezek nyilvánvalóan egy regionális változatot alkotnak, úgy az edények formáját mint azok díszítését tekintve. A kimetszett díszítés hiánya, ami egyébként jellemző a felsöszőcsi kultúra teljes nyugati területére, a bekarcolt díszítés kis számú és jórészt eltérő motívumainak jelenléte, valamint a talpas csészék, kannák, lábasok és tálak teszik egyedivé az innen származó leletegyüttest. IV. Következtetések A Határátkelő Felsőszőcs I települése a terasznak csak a nyugati oldalát foglalja el, az Erge pataktól nyugatra eső területet és nincs fölötte itt Felsőszőcs II település. De ez utóbbi telep néhány objektuma megfigyelhető volt a lelőhelynek ezen a részén is. Tehát Csengersimán sem, miképpen egyetlen más Felsőszőcs lelőhelyen sem volt észlelhető a stratigráfiában az egymást követő fázisok egymásratelepülése. A csengersimai Határátkelő település fontossága abból adódik, hogy jelen pillanatig egyike a kora felsöszőcsi kultúra legnagyobb arányban feltárt lelőhelyének a telep által elfoglalt területhez viszonyítva. Számításaink szerint a középbronzkori településnek mintegy 80%-a volt feltárva, a fennmaradt 20% a terasz nyugati oldalán található, ez maradt feltáratlan. Ez egyrészről a kutatás módjának másrészről pedig a régészeti feltárás karakterének köszönhető. Az 1998— 1999-ben végzett megelőző ásatások 1867 objektumot tártak fel, amelyek több korhoz tartoztak, 82 közülük a középbronzkorhoz és 62 objektum más korokból származott (50 volt római kori, 9 későbronzkori, 2 koraközépkori és egyben találtak összekeveredett anyagot a későbronzkor és a római kor idejéből), ezekben Felsőszőcs I kultúrához tartozó kerámiatöredéket is találtak. Összesen 144 objektum jelzi a középbronzkori település kiterjedését. A felsöszőcsi kultúra ehhez a fázisához tartozó többi 27 lelőhelyen, egyedül Aknaszlatinán tárták fel a település területének kb. a 30%-át, míg a kiskolcsi, a bujánházi, a hagymásláposi, az Aranyosmeggyes-£wcw/ew, Kvasovo II és a Ne veti cn fa 1 n-Kiserdő és Mondicitag telepek kisebb mértékben voltak feltárva. Akárcsak az aknaszlatinai vagy a hagymásláposi telep esetében, a bronzkori szintet erősen bolygatták a későbbi megtelepülések objektumai. Csengersima esetében leginkább a római kori telep bolygatta ezt a szintet. A kultúrréteg 25-40 cm vastagságú volt amiből nagyszámú kerámia és néhány égetett agyagtárgy származik. Úgy a lakások és gödrök, akárcsak a kerámia anyag megegyezik a többi lelőhelyen található Felsőszőcs I leletekkel, inkább régióbeli mint kronológiai eltérések figyelhetők meg. Például, a csengersimai település közelebb áll e kultúra Szamos síkságán feltárt lelőhelyeihez, mint a keleti és észak-keleti régióhoz. Értjük ez alatt a kimetszett kerámia rendkívül alacsony voltát a nyugati részen és igen nagy számát a keleti, észak-keleti vidéken. Ez a tény változatlan marad a műveltség második fázisának során is. Ugyanúgy, a nyugati vidéken erősen észlelhető az Ottomány kultúra hatása, ellentétben a déli és a keleti zónával, ahol inkább a Wiettenberg kultúra hatása jelenik meg. Újra említeni kell azt a tényt, hogy a stratigráfia egyetlen felsöszőcsi településen sem támasztotta alá a műveltség belső kronológiájára vonatkozó feltevéseket. Véleményem szerint, amíg nem publikálják a régebbi kutatásokat, amelyekre a különböző elméletek felállításánál hivatkoznak, és nem áll rendelkezésre megfelelő stratigráfiai helyzet amely a feltételezések bármelyikét alátámaszthatná, a két fázisra osztás a legmegfelelőbb a jelen pillanatban. Egyiket a bekarcolásokkal díszített kerámia a másikat a ki- illetve bevéséssel díszített kerámia jellemzi. A Felsőszőcs kultúra korai szakaszának keltezésében a kiskolcsi és a bujánházi települések leletei maradtak továbbra is meghatározóak: Kiskolcson egy földbemélyített lakásban talált függő öntő formája, és a bujánházi bronzkarperec. Mellettük a keltezést támasztják alá a Felsőszőcs I Wiettenberg II, III - Ottomány II, III, Mad’arovce stb. kultúrák közötti kapcsolatokból eredő megfigyelések is. Eszerint a Felsőszőcs kultúra kezdete nagy valószínűséggel a Reinecke Bz A2 vagy Bz B fázissal kezdődik és egészen a Reinecke Bz C időszakig tart. A Csengersimán talált kerámia anyag teljes elemzésének befejezéséig valamint a többi lelőhellyel való összevetésükig, nyitott kérdés marad, hogy a Határátkelő települése a Reinecke Bz. B1, B2 periódusból származik és egy árvíz nyomán pusztult-e el. 197 Könyvészeti anyagként lásd a Felsőszőcs I leletek repertóriumát 56
