Pop, Dan: The Middle Bronze Age Settlement of Petea-Csengersima (Satu Mare, 2009)

VIII. Abstract in Hungarian

gödröt vágja az 1462-es és az 1463-as objektumot, az 1630A gödröt pedig az 1630B gödör vágja. Mivel a régészeti anyag viszonylag egységes, a gödrök beásásában tapasztalható egymásutániságból nem következtethető ki kronológiai eltérés. Az itt feltárt különböző formájú és alakú gödrökhöz hasonlót a felsőszőcsi kultúra korai szakaszához tartozó több lelőhelyről is ismert: Halmi -Vámhivatal, Magyarlápos-Cmrgdn, Aranyosmeggy es-AÚoncay, Kismajtény, Nevetlenfalu- Kiserdő, Aknaszlatina és Kvasove II.

II.3. A kultúrréteg

A középbronzkori kultúrréteg a kutatott terület több pontján is észlelhető, ezeken a helyeken meg is számozták akárcsak a objektumokat. így az objektumként definiált 536, 544, 671 E, 1152, 1210, 1083 B, 1210A, 1246, 1400, 1597, 1606 számú valójában a Felsőszőcs I kultúrréteget jelent. Ugyanezt észlelték az 536, 544, 671 E, 1152, 1210, 1083 B, 1210A, 1246, 1400, 1597, 1606 objektumok körül is. Megtartottam az ásatást végző kutatók számozását, hogy az összesítő felületrajzon könnyebben lehessen azonosítani az ásatási anyag előkerülésének a helyét, de a objektumok száma szerint nem rendszereztem.

A megfigyelésekből kitűnik, hogy a kultúrréteg 25 és 40 cm vastag volt, viszont egyes esetekben a kutatást megnehezítette, az a tény, hogy a kultúrréteget egy 8—40 cm vastag, sárga színű, agyagos, steril réteg terítette be. Ez leggyakrabban a későbbi korok objektumainak a szélén volt észrevehető. A középbronzkori kultúrréteget befedő agyagos steril réteg valószínűleg egy árvíz maradványa és az sem kizárt, hogy a középbronzkori település pontosan az árvíz miatt szűnt meg.

Akárcsak a többi felsőszőcsi település esetében, Csengersimán sem lehetett stratigráfíailag megfigyelni és dokumentálni a felsőszőcsi kultúra fejlődési fázisainak sorát. A kultúrrétegből jelentős mennyiségű, a felsőszőcsi kultúra I fázisára jellemző kerámia töredék került elő, mint ahogy néhány égetett agyag- és kőtárgy is.

III. A középbronzkori régészeti leletanyag és kulturális besorolásuk

A középbronzkori objektumokban, egy kőből készült töredékes öntőformát és néhány égetett agyagtárgyat kivéve, csak kerámia töredékeket fedeztek fel. Az anyag töredékessége miatt kevés esetben sikerült grafikai rekonstruálásuk. Egyes esetekben sikerült rekonstruálni átmérőjüket, más esetekben az edény profiljának egy részét. Az ép edények hiánya vagy az összerakhatóké nagymértékben megnehezíti a formák teljes rekonstruálását.

Ami az edényformákat illeti több fazéktípust is megkülönböztethetünk, amelyeket durva vagy kevésbé durva anyagból készítettek168 169 170 171 172 173 174 175. Feltártak még finom és közepesen finom anyagból készült lábasokat169 és tálakatl7(); több típusú finom anyagból készült csészétm; tűzhelytalpas edény 72 maradványokat, (akár a törzsből, akár a talpból vagy az edényt körülvevő övből), valamint néhány kanna'73, szűrő174 és fedő175 töredéket is.

A Csengersimán talált kerámia több fajta technikával díszített: kidomborított, bekarcolt, bevájt, rizsszemes bemetszések a gyakoriak, néhányszor előfordul a füzér alkalmazása is. A reliefes díszítés általában a durva anyagú kerámiára jellemző, ezzel a technikával készülnek az

168 Pl.1/1-3, 6-7; 2/1-5; 3/1-5, 7-8; 4/1-2,4-5; 7/1-6; 8/1; 9/1-6,9; 11/1-2,5; 12/1-4; 13/1-6; 14/1,4,7; 16/1 -4,6; 17/1,6,8; 18/1-6; 19/1-2; 22/1-4; 23/1-2,5; 24/1-2; 25/1-10,12; 27/1,4,8; 28/1-2,4; 29/1-2; 31/1-4; 34/1; 35/1-2; 36/1-4; 37/1-2; 40/2,4,5,7; 41/1-5; 42/1-9,11; 43/3-4,6-10; 46-47; 48/1,3,5-10; 50/1-3,5-6; 51/1; 52/1-5,8; 53/1,3-6,9; 54/1-2,7; 55/1,3-7; 56-57; 58/1,3; 59; 63/1-2,4; 64/1,3-6,8-11; 65/1-3; 66/2-3; 67/3,6- 8; 68/1-6, 9-10; 69/1,3.

169 Pl.1/8; 2/7; 8/2; 11/3,7; 20/4; 26/1-3; 29/6-7; 31/5-6; 34/5; 35/3-5; 36/7-8; 44/1-3; 48/11; 49/4; 52/6; 55/8; 57/1; 58/2; 60/3,5-6; 63/5; 66/1; 69/4-6.

170 Pl. 1/4; 20/1-2; 23/4; 36/7; 60/1-2, 4; 54/4, 8; 66/4 és valószínűleg: 27/2; 29/5; 54/3.

171 Pl.17/4; 33/6, 8; 48/15; 65/4; 67/1; és töredékek: 5/6-7; 9/8; 19/6, 8; 26/4-7; 44/4-5; 48/12; 49/1-2; 65/5- 6, 8; 67/4; 69/7-8.

172 Pl. 62/1. Töredékek a talpak aljáról pl. 6/1; 10/1-2; 11/9; 15/1-2; 26/10-11; 30/6; 33/1; 38/1; 40/9; 45/3- 4; 49/7; 53/1; 62/2, 4; 65/11; 70/1-2; vagy a talpakból és az edényt a talpak között körül fogó övből pl. 2/1; 3/4-5; 6/2; 8/3; 11/10; 15/3-6; 16/7; 17/2; 20/5-7; 22/5; 26/12; 27/6-7; 30/5, 8; 33/2-3, 7; 38/2; 40/8; 41/9; 45/ 1-2, 5; 49/8-10; 52/7; 53/11; 62/3, 5; 70/3-5, 7-8.

173 Pl.2/ 6, 8; 11/6; 25/13; 34/3; 40/3; 48/14.

174 Pl.3/1; 5/9; 14/6; 24/6; 32/6; 45/7; 49/5.

175 Pl. 14/5; 34/6; 49/6.

54