Ciubotă, Viorel - Nicolescu, Gheorge - Ţucă, Cornel (szerk.): Jurnal de operaţiuni al Comandamentului Trupelor din Transilvania (1918-1921) 2. (Satu Mare, 1998)
Lingvistică şi etnografie / Sprachwissenschaft und Volkskunde / Nyelvészet és néprajz - Contacte culturale în prezentarea muzeografică / Kulturkontakte in der musealen Präsentation / Kultúrák találkozásának múzeumi ábrázolása
Factors in the establishment of mixed marriages 579 A körösvölgyi és szatmári görögkatolikusok vegyesházasságainak viszgá lata az etnikai-vallási megközelitéstd a szociális-munkaköri szempontokig a 20. század elején Összefoglalás A váradi egyházmegye görökkatolikusainak a századforduló idején kötött házasságait vizsgálva kitűnik, hogy a vegyesházassagokat nemzetiségivallási, illetőleg szociális-szakmai szempontok szerint elemezve fontos következtetésekre juthatunk. A váradi egyházmegye görögkatolikusainak körében házasságkötés esetén a vallási szempont döntő fontosságú. Az egyházközségeknek mindössze egy harmadában kötöttek vegyes há zassagokat, amelyek az ezenegyházközségekben megkötött házasságok összességének csak 24%-át teszik ki. 1. A nemzetiségi szempont a vegyesházassagok nagy részét теghatá rozza. Ezeknek több mint fele (55,31%-a) görögkatolikusok és ortodoxok között köttetett. A vegyesházasságokat meghatározó nemzetiségi-vallási megfontolások az egyházközség egészére nézve eltérő hatással voltak. Vegyesházasságok szempontjából sajátosan elkülönülő vidékek: a görög katolikus-ortodox terület, ide tartoznak Barkó, Holod, Nagyvárad, Világos, Alsósimánd, egyházközségei; a görög-katolikus- római-katolikus terület: Makó, Nagyi éta, Szopor és Vasad; s végül Nagykároly, Crişul Repede, Lunga és Szatmár , ahol több vallás is képviselteti magát. 3. A nemzetiségi-vallási szempont figyelembevétele nemek szerint is eltérő. A férfiak nyitottabbak egy más vall ás ú és más helységből való személlyel kötendő házassággal szemben. Ez a görögkatolikus férfiak és nők párválasztását jellemző különbség azonban nem vezetett a görögkatolikus hívók számának csökkenéséhez, mivel a polgárjogi törvé nyék szerint a gyermekeket az apa vallása szerint keresztelték. Ez a tény ellenimond a román magyar vegyesházasságoknak és a görögkatolikus egyháznak a románok elnemzetietlenitéséhez vezető szerepéről alkotott teóriáknak. 4. A szoci ális-munkaköri szempont a vegyesházasságok esetében csekély jelentőséggel bír, mivel a vegyesházasságok 86%-ában mindkét fél paraszti származású. Egészen má s a helyzet azonban a városokban, ahol a római-katolikus illetve a református vall ású lakosság van túlsúlyban (Nagyiéta, Lunga, Makó, Madarász, Szatmár, Vasad) és a városi környezetben (Margitán és Nagyváradon). A fejlődő ipari illetőleg vá rosi civilizációba integrálódó románok körében egyrészt a párválasztást meghatá rozó közösségi szellem bomlása állapítható meg, másrészt pedig, mivel a lényeg а közösség szociális-munkaköri hierarchiájában elért státus volt, a magyarok kevesebbet adtak, különösen városi környezetben, a közösségi korlátozásokra.
