Ciubotă, Viorel - Nicolescu, Gheorge - Ţucă, Cornel (szerk.): Jurnal de operaţiuni al Comandamentului Trupelor din Transilvania (1918-1921) 2. (Satu Mare, 1998)
Istorie şi Geografie Istorică / Geschichte und Landeskunde / Történelem és országismeret - Structura aşezărilor şi structuri confesionale / Siedlungs und Konfessionsstrukturen / Települési és felekezeti struktúrák
A BÉCSI KORMÁNYZAT TELEPÍTÉS ÉS VALLÁSPOLITIKÁJA MAGYARORSZÁGON 45 kéhez, visszatérítendő vetőmaghoz, élelemhez, igavonó jószághoz és termelőeszközhöz a földesúri gazdaságból13. Bécs állami telepítéspolitikája, a Bánság 1718-ban bekövetkezett visszavételétől, közvetle- nül erre az uralkodói birtoknak tekintett területre összpontosult. Claudius Florimund Mercy gróf kormányzó irányításával 1722-től 1726-ig érkezett ide a katolikus német telepesek első nagy hulláma, később csak kisebb csoportjaik vándoroltak be 1737-ig. Többségük megállta a helyét, s 53 faluban mintegy tízezren vertek gyökeret. A kormányzó a merkantilizmus szellemében fáradozott a reá bízott terület gazdasági fellendítésén: a földművesek mellett német iparosokat és bányászokat hívott be, sőt spanyolokat, franciákat és olaszokat is a rizstermelés és a selyemhernyó tenyésztés meghonosítására. Eredményeit azonban tönkretette az 1737-1739. évi török háború: a telepesek többsége a harcok áldozatául esett vagy elmenekült. Helyüket hamarosan szerb határőrök és a határon túlról behívott román és bolgár lakosok foglalták el14. Korszakunkban átmenetileg megenyhült a rekatolizáció korábban tapasztalt szigora. A vallási kérdésekben mindig keményszavú Kollonich olyannyira fontosnak ítélte a török kiűzése utáni újratelepítést, hogy hajlandónak mutatkozott befogadni a nem katolikus jövevényeket - az elismert felekezethez tartozó evangélikusokat és a reformátusokat, továbbá a megtűrtek közé sorolt görögkeleti, arianus, zwingliánus és anabaptista hívőket - is, holott 1674-ben, a pozsonyi törvényszék tagjaként gályarabságra ítélte a protestáns prédikátorokat: " A különböző vallásokat... el kell tűmi - hangsúlyozta az Einrichtungswerkben - mert anélkül a benépesítést csak igen hosszadalmasan vagy egyáltalán nem lehetne elérni." Igaz, a nem római katolikusok nyilvános vallásgyakorlatát nem engedélyezné és katolikusokat "vegyítene" közéjük, sőt a vallási türelem is csupán a falvak népére vonatkoznék és "semmiképpen sem az erődített városokra", ahova kizárólag katolikus németeket telepítene be15. A tolerancia elvének alkalmazásával egyidejűleg tehát folyt az államvallás bástyáinak megerősítése is. Az emlékirat szerzői úgy vélekedtek, hogy a római katolikus egyház régi tekintélyének és befolyásának visszaállítására egy sor intézkedést kell tenni, kiváltképp az egy- kori Hódoltságban. Mindenekelőtt az egyházmegyéjükből elmenekült püspökök székhelyének visszaállítását és anyagi helyzetük rendezését 13 Kónyi: i.m. 34.; Ember-Heckenast: i.m. 51.; Hóman-Szekfű: i.m. 254. 14 Kalmár JÁNOS: A Kollonich-féle "Einrichtungswerk" és a 18. századi bánsági berendezkedés. Századok 1991. 5-6. sz. 489-499.; Ember-Heckenast: i.m. 53-54. 15 MOL. P 1568. Baranyai hagyaték 7. cs. K. 63-64.
