Ciubotă, Viorel - Nicolescu, Gheorge - Ţucă, Cornel (szerk.): Jurnal de operaţiuni al Comandamentului Trupelor din Transilvania (1918-1921) 2. (Satu Mare, 1998)
Istorie şi Geografie Istorică / Geschichte und Landeskunde / Történelem és országismeret - Regiuni de frontieră şi zone de contact / Grenzreionen und Kontakträume / Határvidékek és kapcsolódási területek
Românii din Transcarpatia (Ucraina) în ultimele trei decenii 317 sehe Sprache spricht und von den anderssprachigen Nachbarn "Walachen " genannt wird. Die Sprecher selbst bezeichnen sich als Rumänen. In den offiziellen Akten werden die Walachen als Ukrainer geführt und tragen bloß zwei ungarische Familiennamen: Volasin und Kanalos. Anschließend wird das ethno-soziale Leben der Rumänen in Transkarpatien untersucht, die in den Dörfern: Apşa de Mijloc, Dibavna (Apşa de jos), Biserica Albă, Slatina, Strâmtura und Topcina leben. Obwohl sie eine entwickelte materielle Kultur besitzen, ist der Bildungsstand der Rumänen auf dem vorletzten Platz in dieser Region. Zu den gravierendsten sozialen Problemen zählen: fehlende Arbeitsplätze im dörflichen Bereich, schwach entwickelte Infrastruktur, kaum bestehende Sozialversicherung. Die untersuchten Archivalien beweisen die Auswirkungen der kommunistischen Politik auf die Dörfer mit rumänischer Bevölkerung und die Verhinderung jedwelchen nationalen Einflusses durch Rumänien. Der Beitrag kommt zum Schluss, dass die Rumänen in Transkarpatien trotz vielseitiger Assimilierungstendenzen ihre wichtigsten ethnischen Merkmale wie: Sprache, angestammtes Wohngebiet, Bräuche und Religion bewahrt haben. A kárpátaljai románok az utóbbi három évtizedben Összefoglalás Jelen dolgozat azokat a kezdeti eredményeket mutatja be, amelyekkel az ukrajnai Uzgorodi Állami Egyetem mellett működő Kárpátaljai Kutatóintézet és a Szatmári Történelmi Múzeum által a Perecin körzetbeli Parascova faluba illetve Veliki Berezniiben, Niscea faluba szervezett néprajzi kutató utak jártak. Megállapítható, hogy ezen falvak lakossága egy archaikus román nyelvet beszél. Más nemzetiségű szomszédaik „oláhoknak“ nevezik őket. Ok románoknak tekintik magukat. A hivatalos iratok ukránokként tüntetik fel őket és mindössze két családnevet viselnek „Volasin“ és „Kanalos“. A továbbiakban a kárpátaljai (ukrajnai) románok életének nemzetisé gi és szociális aspektusaira világítunk rá. ók a következő falvakban laknak: Apşa de Mijloc, Dibnava (Apşa de Jos), Biserica Albă, Slatina, Strâmtura, Topcina. E terület román lakossága viszonylag fejlett anyagi kultúrával rendelkezik, képzettségük szerint viszont az utolsó előtti helyen szerepelnek. Alapvető szociális problémáik közé tartozik a munkahelyek hiánya a falvakban, a fejletlen infrastruktúra, a szinte nem is létező szociális védőháló.
