Ciubotă, Viorel - Nicolescu, Gheorge - Ţucă, Cornel (szerk.): Jurnal de operaţiuni al Comandamentului Trupelor din Transilvania (1918-1921) 2. (Satu Mare, 1998)
Istorie şi Geografie Istorică / Geschichte und Landeskunde / Történelem és országismeret - Regiuni de frontieră şi zone de contact / Grenzreionen und Kontakträume / Határvidékek és kapcsolódási területek
Grundzüge der Geschichte der karpa toukraine als politisch-adm/nistra tive 285 A kárpátaljai politikai-közigazgatási és etnográfiai régió történetének alapvonásai Összefoglalás Kárpátalja politikai-közigazgatási és etnográfiai határai nem fedik egymást. Az előbbiek 1918 óta az állam- és tartományhatárok politikai hátterű változásának eredményei, az utóbbiak a jelenlegi helyzetet mozgó határokkal ábrázolják; ezek az utóbbi századoknak az élet minden területén megnyilvánuló, részben ellentétes irányú fejlődési folyamatainak következményei. Kárpátalja politikai-közigazgatási területe a régi Magyar Királyság részét képezte, így ennek története a bevándorló illetve betelepített lakosság nagy részének élet modelljét jelentős mértékben befolyásolta. Másrészt a bevándorló zsidók, az ortodox illetve görögkatlikus szlávok és a huculok is magukkal hozták saját világukat galíciai származási területeikről. Elsősorban kulturális szempontból Kárpátalja ma is határterületnek tekinthető Középkelet- és Keleteurópa között. A határterületek, amelyek a totalitárius rendszerek és ideológiák számára több okból is krónikus veszélyt jelentenek, a 20. századi Európában általában homogenizálási kísérleteknek voltak kitéve. Ez Kárpátaljára is érvényes. A zsidó lakosság megsemmisítése, a polgári lakosság csoportjainak likvidálása, az évtizedes marginalizálás valamint az őshonos lakosság számára idegen irányítás ellenére Kárpátalja sajátos etnográfiai régió marad, lakosainak egyértelműen lokális alapú identitástudatával, amelyhez a jövőben talán politikai autonómia is társul majd. A múlt legterhesebb öröksége a totalitárius kommunista rendszerrel összefüggésben a fiatal generáció tömeges kivándorlásának eredményeként a régió szinte kilátástalan gazdasági helyzete. Ez a kárpátaljai kulturális örökség java részénak tönkretételével, elrablásával együtt (1914-től kb. 1980-ig) egy európai kulturális régió megsemmisüléséhez vezethet.
