Ciubotă, Viorel - Nicolescu, Gheorge - Ţucă, Cornel (szerk.): Jurnal de operaţiuni al Comandamentului Trupelor din Transilvania (1918-1921) 2. (Satu Mare, 1998)
Istorie şi Geografie Istorică / Geschichte und Landeskunde / Történelem és országismeret - Nationalităţi, minorităţi etnice şi stat / Nationalitäten, ethnische Minderheiten und Staat / Nemzeti és etnikai kisebbségek, állam
234 TlLKO VSZKY L ORÁNT kivételt a már elmagyarosodott németekkel, mind a Trianoni- Magyarországon, mind a szomszédos országokhoz csatolt volt magyarországi területeken. Kiábrándító volt számára, hogy a németbirodalmi kormány erre nem mutatott hajlandóságot: sem a magyarországi németség ügyeiben való - szintén tapasztalt - beavatkozásnak nem vetett véget, sem például Romániában a szatmári akciónak, sót, arra figyelmeztetett, hogy a szomszédos országok német kisebbségeinek az ott kisebbségi sorsra jutott magyarsághoz való viszonyának alakulása jórészt attól függ, hogyan bánnak a németséggel a Trianoni-Magyarországon.23 Magyar részről azt várták volna el, hogy a romániai német kisebbség szoros együttműködést valósítson meg a magyar kisebbséggel a román kormány elleni politikában, de a német kisebbség óvakodott kockáztatni azokat a viszonylagos előnyöket, amelyeket a román megosztó politika folytán élvezhetett. A németbirodalmi kormány egyetértett ezzel a megfontolással, s maga is nem az ellenzéki magyar párttal, hanem a román kormánypárttal való paktum politikáját támogatta. Tagadta, hogy befolyásolhatná a romániai német mozgalmat és politikát, azt állította, hogy azt a német népcsoport önállóan maga határozza meg. A magyar revíziós törekvéseket a németbirodalmi kormány elvileg annyiban volt kész támogatni, amennyiben azok nem haladják meg a magyar többségű határmenti területek visszaszerzésének igényét. Az 1927- ben megalakult Magyar Revíziós Liga taktikai okokból ezt állította előtérbe, (bár az "Új Hungária" koncepció 1928-ban történt meghirdetése arra figyelmeztetett, hogy a soha fel nem adott távolabbi cél változatlanul az integrális revízió, s ezért fontos a nem-magyar többségű területek lakosságának a visszacsábítása is, annak kilátásba helyezésével, hogy autonómiát 23Tilkovszky Lóránt: Erdély nemzetiségei és a Weimari Németország. Századok, 1983. 5. sz. 1097-1102. 1. - L. Tilkovszky: Die Weimarer Republik und die Nationalitäten in Transsylvanien. Specimina nova Universitatis Quinqueecclesiensis. (A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem történeti tanszékének évkönyve). Pécs, 1986. Pars secunda. 37-44. 1. Tilkovszky Lóránt: A Weimari Németország és a Duna-medence német kisebbségei. Századok, 1980. 2. sz. 201-225. 1. - L. Tilkovszky: Die Weimarer Republik und die deutschen Minderheiten im Donaubecken. Studia Historica Academiae Scientiarum Hungaricae 167. Budapest, 1980. 5-33.1. L. Tilkovszky: Die Weimarer Republik und die Nationalitäten in Südosteuropa, mit besonderer Berücksichtigung der deutschen und ungarischen Minderheiten in Rumänien. In: Walter KÖNIG (Hrsg): Siebenbürgen zwischen den beiden Weltkriegen. Köln- Weimar-Wien, 1994. 115-127.1. L. Tilkovszky: Die Frage der politischen Zusammenarbeit der deutschen und ungarischen Minderheiten im Donaubecken. In: Gerhard Seewann: (Hrsg): Minderheitenfragen in Südosteuropa. München, 1992. 403-409. 1.
