Ciubotă, Viorel - Nicolescu, Gheorge - Ţucă, Cornel (szerk.): Jurnal de operaţiuni al Comandamentului Trupelor din Transilvania (1918-1921) 2. (Satu Mare, 1998)
Istorie şi Geografie Istorică / Geschichte und Landeskunde / Történelem és országismeret - Migratii: evreii şi germanii / Migrationsbewegungen: Juden und Deutsche / Zsidó és német migráció
A SZATMÁRNÉMETI ZSIDÓSÁG 153 újra megnyílt 5 tanerővel a hitközség elemi iskolája is. A főrabbi 1928 május 20-án bekövetkezett halála jelzi a hitközség története harmadik szakaszának végét. 1927-ben a Teitelbaum féle irányzat összefogva más hászid csoportokkal és anticionista irányzatokkal a vallás tisztaságának megőrzése jelszavával megbuktatták a mizrachista-askenázi hitközségi koalíciót. Ebben az időben a hitközség anyakönyvi kerületéhez 25 község tartozott. Az anya- és leányhitközségek lélekszáma körülbelül 20.000 fő volt, a családok száma mintegy 2.000, adót 1300-an fizettek. A családfők foglakozás szerinti megoszlása a következő volt: 100 nagy-, 400 kiskereskedő, 40 gyáros, 250 munkás, 400 iparos, 50 földbirtokos, 40 vállalkozó, 64 magán- és négy köztisztviselő, 75 magánzó, 9 művész és újságíró, 10 ügyvéd, 10 orvos, 10 tanító, 4 mérnök, 120 közadakozásból élő, 150 munkanélküli, és 200 egyéb22 23. (Az utóbbi három hátrányos csoport és a kerekedők, vállalkozók csoportjának jelentős hagyományőrző része adta a Teitelbaum-féle hászid irányzat társadalmi bázisát.) R. Grünwald Eliézer Dávid halála után újabb ortodox hászid háborúra került sor a szatmári autonóm ortodox hitközség két számbelileg is majdnem egyenrangú pártja: az úgynevezett askenázok és az egész erdélyi ortodox zsidóságot befolyása alatt tartó, minden kompromisszumot elvető anticionista Teitelbaum Jóéi rabbi hászid hívei között. Az új rabbi megválasztásáért folytatott elkeseredett küzdelem hat éven keresztül tartott a hitközségben mivel az askenáz párt és velük együtt a városban élő más irányzatú hászídok Franki Mihállyal az élen nagy erőfeszítéseket fejtettek ki az 1928-ban puccsszerűen megválasztott Teitelbaum Jóéi nagykárolyi főrabbi2'’ beiktatása ellen. Teitelbaum megválasztását az ellenpárt óvása ellenére a besztercei központi ortodox iroda által kiküldött rabbi-bizottság 1929 elején megerősítette. A hitközségi vezetők újabb óvása miatt 1929 őszén a dési választott bizottság a főrabbi beiktatását 2 újabb évvel elhalasztotta. A hosszú évekig elhúzódó küzdelem során hol ez, hol a másik párt került uralomra (persze hatósági segédlettel). A harc 1934-ben ért véget miután a besztercei ortodox központi iroda Bét Dinjének döntése alapján 2‘ Magyar Zsidó Lexikon, 827. o. 23 Joél (Jajlis) Teitelbaum (* 1886 Técső, + 1979, Monroe [USA]), Jom Tov Lippe Teitelbaum fia. Máramarosszigeten nevelkedett, kora ifjúságától fogva élesen cionista ellenes volt és élete végéig az is maradt. Apja halála után Szatmárra költözött, ahol akkor R. Grünwald Júda volt a rabbi és a hitközség a legszigorúbb askenáz rítus szerint működött. R. Grünwald Júda halála után még nem választották meg. Helyette Beregilosván lett rabbi. 1925-től Nagykároly főrabbija lett és erős harcot folytatott a cionizmus ellen.
