Ciubotă, Viorel - Nicolescu, Gheorge - Ţucă, Cornel (szerk.): Jurnal de operaţiuni al Comandamentului Trupelor din Transilvania (1918-1921) 2. (Satu Mare, 1998)
Istorie şi Geografie Istorică / Geschichte und Landeskunde / Történelem és országismeret - Migratii: evreii şi germanii / Migrationsbewegungen: Juden und Deutsche / Zsidó és német migráció
152 Haraszti György irányába. Személyét tekintve Grünwald Lázár is jeles vallási szerző volt, alatta a zsidó világban világhírű szákmeri jesiva tovább virágzott. 1926-ban 21 alkalommal nem új szakadást, hanem hatalmi fölényt akartak. Azzal a jelszóval mentek harcba, amelyet Herzl adott híveinek: ‘Erobert die Kultusgemeinden!’ (Hódítsátok meg a hitközségeket!). Előbb Erdélyben, később a magyar nyelvterület legtöbb részén, ahol egy kicsi rebbe vagy akár csak egy-egy hászíd zsidó vetette meg a lábát, ott a hászídizmus új sejtje keletkezett. Ezek a sejtek életképesek voltak, mert az új talajba oltott palánta magában hordta a növekedés és terjeszkedés csíráit. [...] A neohászídizmus vitorláit azonban más oldalról is duzzasztották a szelek. A szelekciós rendszer természetrajzához tartozik ugyanis, hogy időről időre újabb szelekcióra van szüksége. A híres példánál maradva a halomban minduntalan rohadt almák tűnnek fel, és ilyenkor az egészet újból át kell válogatni. A kongresszustól a monarchia összeomlásáig eltelt 50 évben az ortodoxia is mélyreható változásokon ment át. Az alapítók fia és unokái közül sokan tértek le a Sulchán Áruch vonaláról. A dolgok odáig jutottak, hogy a legtöbb ortodox hitközségben akkor sem zárták ki az embert a tagok sorából, ha az illető nyíltan megszegte a szombatot. Az ‘ortodox’ fogalom abban az időben új értelmezést kapott: nem a tagokra, hanem a hitközségre vonatkozott. Az a hitközség számít ortodoxnak - mondta az új meghatározás - amely az intézményeiben megfelel a Sulchán Áruch követelményeinek’ Ez a liberális felfogás lehetővé tette a status quo és neológ hitközségek egész sorának az ortodox szervezethez való csatlakozást. Az ortodoxia szószólói elismerték, hogy a cionizmus kedvező hatást gyakorol a vallástól elrugaszkodott zsidóra. A cionizmust azért a bibliai vörös tehén (‘párá ádumá') hamujához hasonlították, amely tudvalevőleg a tisztátlan (‘iámé’) embert tisztává, míg a tisztát (‘Táhor’) tisztátlanná teszi. A neológ Karánsebesen és Lúgoson - mondták az erdélyi ortodoxia vezetői - szükség lehet a cionizmusra, az ortodox Szatmár és Magyarlápos számára azonban komoly veszélyt jelent.” A cionizmustól idegenkedő és a belső asszimiláció veszélyeitől remegő szigorú ortodox zsidó úgy kapaszkodott a hászídizmusba, mint a fuldokló ember a feléje dobott kötélbe. Igaz, a nagyapja nem ismerte a hászídizmust. Viszont nagyapja más világban élt. Ezért vallotta: aki azt akarja, hogy gyermekei és unokái szigorú ortodox értelemben vett zsidók maradjanak, annak a hászíd táborban van a helye. [...] A neohászíd roham a szatmári rabbiszék körül dúló hétéves háborúban érte el a csúcspontját. Ez a háború, amely komoly milliókat emésztett fel, botrányos kicsengéseivel évekig foglalkoztatta a közvéleményt. A hadakozó felek önálló sajtóval, ügyvédekkel és a minisztériumi kijárók légiójával rendelkeztek, és a harcmodorukat kölcsönösen kényszeríttették egymásra.” - SCHÖN DEZSŐ, i.m., 6-7. o. Az északkeletmagyarországi hászid világra általában lásd Schön Dezső már idézett könyvét. Ugyanezen térség és problémakör elfogult nacionalista, rasszista beütésektől sem mentes ábrázolása: BARTHA MIKLÓS, Kazárföldön, (1901) [Új kiadása: (Budapest: Magyar Fórum Könyvek, 1996). Érdekes összehasonlítási lehetőséget nyújt a cseh író, ív AN Olb RÄCHT ábrázolása, aki az 1920-as évek elején tudósít erről a vidékről. Lásd Olbracht, Kárpáti trilógia, különösen: Hegyek és századok, (Budapest: Európa Kiadó, 1987). 21 Grünwald Eliézer Dávid (*Csorna) huszti és mattersdorfi [nagymartom] (Chátán Szóférnél) jesivákban tanult. Erősen hászid irányú volt (a belzi és a sinovai rebbe befolyása alatt). Sopronkeresztúr - Felsővisó - Szatmár rabbija volt. Pályafutását erős cionistaellenesség jellemezte. - Náftáli Stern, i.m., 40-42. o. ■