Ciubotă, Viorel - Nicolescu, Gheorge - Ţucă, Cornel (szerk.): Jurnal de operaţiuni al Comandamentului Trupelor din Transilvania (1918-1921) 2. (Satu Mare, 1998)
Istorie şi Geografie Istorică / Geschichte und Landeskunde / Történelem és országismeret - Migratii: evreii şi germanii / Migrationsbewegungen: Juden und Deutsche / Zsidó és német migráció
150 Haraszti György hitközség második rabbija jeles vallási írónak számított, Magyarországon és Erdélyben nagy gáonként volt közismert. 1898-tól 21 éven keresztül Talmud-Tóra egyesületet és jesivát tartott fenn Szatmáron, az utóbbi egyike volt a leghíresebbeknek és legnagyobbaknak Magyarországon. Az első zsidó nyomda is alatta (1903-ban) létesült. Ugyanakkor az ő idejében szűnt meg a zsidó elemi iskola és jelezvén a szomszédos megyékből folyamatosan bevándorló, kevésbé asszimilálódó elemek növekvő súlyátjött lére a németii hászíd imaházegyesület, amely eltért az askenáz hagyományoktól15. Mint már említettük az első zsidó letelepülők nagy része kereskedő és kisiparos volt. A gazdasági élet felvirágzásával jelentős pozíciókra tettek szert. Egymás után nyíltak meg a zsidók által vezetett bankok. Gyárakat alapítottak. Textilt, gépeket, zománcos edényt, szeszt, bútort, élelmiszert állítottak elő, áruikat külföldre is exportálták. Mind a status quo ,mind az ortodox hitközség tagjai aktív szerepet játszottak Szatmár ipari és kereskedelmi életében, a szabad foglalkozásúak között és a helyi magyar sajtóban16 17. Hamar megjelentek Szatmáron az első cionista szervezetek is, amelyek aztán a két háború között jelentős szerephez jutottak . R. Grünwald Júda halálával, amely közel egybeesik az első világháborút követő impériumváltással, kezdődik a hitközség harmadik korszaka. 1919 után a korábbi hivatalnokok százai települtek át Magyarországra, ezzel egyidejűleg megszaporodott a zsidók száma a tömeges bevándorlás miatt. Ezek a zsidók, zömében a háború menekültjei, messzi vidékekről jöttek. Az 1919-es fordulat sok zsidó - főleg az újonnan bevándoroltak - megélhetésének romlását idézte elő18. A növekvő szükségleteket jelzi, hogy 15 Stern Mór, i.m., 89-91. o.; Náftáli Stern, i.m., 55. o. 16 A zsidók fontos szerepet játszottak a gyáriparban, 1910-ben a gyárak 20%-a zsidó kézben volt, közülük került ki az ügyvédek 40 és orvosok 50 %-a. A szatmárnémeti zsidóság társadalmi strukturálódásáról, gazdasági szerepéről a kiegyezéstől 1944-ig általában lásd CSÍKI Tamás, Városi zsidóság Északkelet- és Kelet-Magyarországon című könyvének (Budapest: Osiris Könyvkiadó, 1999) megfelelő fejezeteit. 17 A cionista szervezetek munkáját megkönnyítette, hogy a status quo ante hitközség főrabbija 1902-től a cionista szellemiségű dr. Jordán SÁNDOR volt. A századfordulót követően a vallásos cionisták, a Mizrachi hívei is igen aktívak voltak. Ők 1920 után közel egy évtizedre - mutatván a zsidóság útkeresését - vezető pozíciókhoz jutottak az ortodox hitközségben. 18 1919 után nehéz volt az átállás, jóllehet a román politika igyekezett a zsidóságot megnyerni. Sokan katonai megbízásokat kaptak és a konjunktúra morzsái eljutottak a szegényebb rétegek asztalára is. A gyakori kormányváltozások (liberális, nemzeti parasztpárt, stb.) megrázkódtatásai, és az antiszemita intézkedések elleni védekezés leghatásosabb eszköze a megvesztegetés volt. Társadalmi szempontból voltak zsidók, akik nem tudtak az impériumváltás utáni új helyzetbe beilleszkedni. Magyarnak tartották magukat, továbbra is a magyart tartották anyanyelvűknek: Tagjai lettek a megalakult
