Ciubotă, Viorel - Nicolescu, Gheorge - Ţucă, Cornel (szerk.): Jurnal de operaţiuni al Comandamentului Trupelor din Transilvania (1918-1921) 2. (Satu Mare, 1998)
Istorie şi Geografie Istorică / Geschichte und Landeskunde / Történelem és országismeret - Migratii: evreii şi germanii / Migrationsbewegungen: Juden und Deutsche / Zsidó és német migráció
A SZATMÁRNÉMETI ZSIDÓSÁG 147 közösség ma is álló nagytemploma a nagyváradi Zárda (később Fuchs Mór) utcai ortodox templom mintájára. 444 férfi és 402 női ülőhely volt benne.9 A korai hászíd befolyásról tanúskodik, hogy 1870-től a hitközség jegyzőkönyveiben nyoma van annak, hogy a hitközségi vezetőség írásba igyekszik foglalni fennállásának és fennmaradásának alapelveit. A jelek arra utalnak, hogy a fogalmakat az ultrakonzervatív, tehát az akkori túlfűtött hangulatban leledző hívek miatt, mondhatni velük szemben kellett tisztázni, mert ezek az egész hitközség életéből száműzni szerették volna a hagyományos askenázi szokásokat (például liturgiái kérdésekben). Még az országos ortodox szervezési szabályzat elfogadása és az országos ortodox közvetítő iroda működésének megkezdése előtt alkotta meg a szatmári hitközség az első statútumait (1871. április 30). Hosszas huzavona, a központi irodával való többszöri üzenetváltás és módosítás után csak 1887. április 17-én fogadta el a képviselőtestület a véglegesen megszövegezett 54 cikkelyből álló szabályzatot, amelyet a központi iroda 1889. április 26-án, a minisztérium pedig május 11-én erősített meg. Ez volt gyakorlatilag mindvégig a szatmári hitközség érvényes szabályzata10. Az alapszabályok egyike határozottan kimondja, hogy azon hitközségi tagok, akik szefárd - hászíd - rítus szerint akarnak imádkozni, saját költségükön fenntarthatnak hászid imaházat, de a központi hitközségtől ehhez nem kapnak támogatást és a továbbiakban is kötelesek a hitközségi terheket viselni. (Rottenstein Sámuelnek tulajdonítják az első hászid imaház megalapítását.) Idővel a hászid imaházak, zsinagógák száma (legnagyobbikuk a Bátori/Károly közben - ma Martirilor Deportaţi utca - található) megszaporodott. A hászídok - dacára a kis liturgiái különbségnek - külön imaházat tarthattak, tartottak fenn, de egyebekben minden intézmény fenntartásában részt vettek. A Danzinger Ignác - ő kezdeményezte a hitközségi iskolát is - munkáját dicsérő korábbi magániskolák helyett hatósági nyomásra 1864 május elsején nyílt meg az elemi fiúiskola 3 tanítóval és külön hitoktatókkal a körülbelül 100 gyerek részére. Eleinte a fiuk és a lányok ugyanabban az épületben de külön osztályokban tanultak. (Középiskola nem lévén a serdültebb diákok a katolikus és a református iskolákban tanultak tovább). Az oktatás anyagában hangsúlyosan szerepelt a magyar nyelv. 1880-tól az iskolát csak fiúk látogatták, a lányok a zárdái leányiskolában tanultak, persze hitoktatás nélkül. Csak 1892-ben sikerült az 1890-es határozat alapján 3 tanerővel önálló zsidó leány elemi iskolát felállítani. 1899/1900-9 Stern Mór, i.m., 57-58. o. 10 Stern Mór, i.m., 68., 75-77. o.
