Marta, Liviu - Gindele, Robert: Tezaure dacice din Transcarpatia (Satu Mare, 2014)
Lista documentelor - 163
[In calce paginae scriptum:] Mi Munkácsi Püspök <...>569. Méltóságos Generális nékünk édenünk felet való jó kegyelmes urunk. Már három vagy négy esztendeje, hogy mi Kaplyomi Greci Rituson levők lelki pásztor nélkül szűkölködünk se Domahidán, se Kis Majtényba nincsen ollykor pedig kivántatnék nem tudván hova folyamodni, most közelebb lévén az szobor instáltuk de fel szenteltetett Pap nem lévén honnan rezolváljon hanem az Károlyi N. Pap Sándor uramnak fia Pap János uramat, a ki most ugyan Deák ottan méltóztatta rezolválni, Az okáért kelletvén az Excellentiád vélle született Atyai Kegyelmességéhez csekély Instantiánk által mély alázatossággal folyamodunk a végett méltoztassék Excelentiádat Méltóságos Püspök Urunk eö Nagysága mellettünk vinni hogy hova hamarább lehessen felyjebb emlitett Pap János uramat az papságra fel szenteltesse mi is Excelentiád hogy ez szárnyai alatt lakván lehetsen lelki vigasztaltassun Isten éltetvén bennünket Excelentiád az életünk fottáig meg nem szűnünk mely iránt is amidőn az Excelentiához Atyai kegyes válasszát alázatosan el várnak Maradunk Excelentiádnak Méltatlan szolgái. Kaplyoni Graeci Rituson lévő Ecclesia közösségessen. Arhiva de Stat a regiunii Transcarpatia, fond 151, dosar nr. 1245, f. 1-36, original. Державний архів Закарпатської області. Ф. 151, оп. 1, спр. 1245, арк.1-36. Оригінал. 163 1750 iunie ЗО, Michalovce. Plângerea lui Іоап Horváth, parohul din Nagy Mihály, împotriva parohului din Topolya. ЗО червня 1750 року, Нодь Mixau. Лист священика міста Нодь Mixau Іоана Хорвата про сварку зі священиком села Тополя. [In angulo sinistro, superius scriptum:] L<audetur> I<esu> C<hristi>. Illustrissime, ac R<everen>dissime Domine / Episcope mihi gratiosissime. Praemisso reverenti paternae manus osculo, licet / gratiosissima praesentiae IU<ustrissi>mae, ac R<everen>d<issi>mae Domi/nationis V<estr>ae gratiam fruendi habuerim, nimis tamen / exigua, cum nec dolores animi mei satis explanare potuerim; et in eo vel maxime recursum sum<m>ere / haud ambigam, quod D<omi>nus ad<modu>m R<everen>dus Topolanen/sis non scio, cuius instinctu me570 coram Ill<ustrissi>ma, ac R<evere>nd<issi>ma / D<omina>t<io>ne V<estr>a 569 Non liquet. 570 Supra scriptum. 371
