Kinces, Diana: Micula. Chid Cultural. Istoric (Satu Mare, 2015)
Mikola. Történelmi-kulturális kalauz - A helység történeti áttekintése
betelepülteknek eladott 514 köblös föld a Németh Imre, Róna Dezső, Groszman Dávid és Ostrovszky István családoktól kisajátított birtokból származott. Kezdetben a „kolonisták" a lakosoktól bérelt házakban laktak mig 1926-ban birtokba kaptak házhelyeket ház építésre. A Mikolába érkező telepesekből meg kell említeni három Alsó Apsából (ma Ukrajnában lévő helyiség) érkező családot, Dan loan, Mihalca loan, Nerghes Teodor, akik 1928-ban kérvényezik, hogy őket is tekintsék betelepülteknek. Ezek már régebben a faluban laktak de bérelt földeket müveitek. 1939-ben még feljegyeznek 9 betelepült családot Máramaros, Szilágy és Szatmár megyéből. 1950-ben megalakult a mezőgazdasági termelőszövetkezet. 1957-ben Mikolának 2047 lakosa volt. 1961 február 10-én elkezdik a falu villamosítását. A község legjelentősebb értelmiségi 1970-ben a falunak már 3520 lakosa volt. A mezőgazdasági tevékenységből származik a legfontosabb jövedelem, azonban a község lakosságának jelentős része már Szatmáron keres magának munkahelyet. A Sárerdő és a Túr folyó természetvédelmi terület kiterjed Mikola község területére is amely jelentős kirándulási lehetőséget biztosit, Mikolábol kiindulva. A község tagja a ECONATUR Micro Regionális Társulatnak a környező nyolc köséggel közösen, amelyek a Túr folyó partján helyezkednek el. A közösségi rendezvények támogatására megalakult a „Zestrea” Társulat, amely hozzájárul a tradicionális mesterségek és kulturális tevékenység folytatásához.
