Drăgan, Ioan (szerk.): Mediaevalia Transilvanica 2003-2004 (7-8. évfolyam, 1-2. szám)
Zsoldos Attila: Királynéi birtokok Erdélyben az Árpád-korban
Királynéi birtokok Erdélyben az Árpád-korban Zsoldos Attila A királynéi birtokok sajátos eloszlásban bukkannak fel az ország területén az Árpád-korban. A földrajzi kép legszembetűnőbb jellemzője, hogy a birtokok legnagyobb része a mai Dunántúl középső sávjában, döntően a veszprémi egyházmegye területén feküdt, miközben vannak olyan országrészek, illetve tájegységek, ahol egyáltalán nem találkozunk velük. Ez utóbbiak közé tartozik a Felvidék középső és keleti területe (Bars, Trencsén, Nógrád és Gömör megyék, valamint a zólyomi erdőispánság, illetve Ung, Bereg és a későbbi Máramaros megyék), az Alföld egy igen jelentős hányada (Szabolcs, Békés, Csongrád, Bács, Zaránd, Csanád, Arad, Temes, Keve és Krassó megyék, a hozzájuk délről csatlakozó Valkó és Szerém megyékkel), ahol egyedül Bodrog megyéből ismert egyetlen, egyébként ismeretlen fekvésű birtok.1 A besztercei és radnai ispánságokat, valamint két igen korai adatot leszámítva Erdélyben sem bukkanunk a királynéi birtoklás nyomára, s ugyanez a helyzet Szlavónia esetében is. Okkal gyanítható ugyanakkor, hogy az ily módon körvonalazódó kép, legalább részben, torznak minősíthető, hiszen - kiváltképp a dél-alföldi régióban - a korszakunkra jellemző birtokstruktúra rekonstruálása gyakorlatilag lehetetlen a kutatás rendelkezésére álló források rendkívül csekély száma miatt. A Dunántúl nyugati részén (Vas, Sopron megyék, illetve a Duna túlpartján fekvő Pozsony megye), továbbá az Alföld keleti és északi peremén (Bihar, a későbbi Közép-Szolnok és Szatmár megyék, illetve Pest, Heves, Borsod, Zemplén megyék), bár elszórtan és kis számban, de előkerülnek királynéi birtokok, miként egyes felvidéki megyékben (Torna, Sáros, Hont) is. Ez utóbbi régióból kiemelkedik Abaúj megye, ahol tíz feletti számban találkozunk királynéi birtokokkal, csakhogy ezek közül tíz egyetlen uradalomhoz, a vizsolyi ispánsághoz tartozott. A Dunántúl említett középső sávjában egybefüggő tömböt alkot Zala, Veszprém, Komárom, Esztergom, Fejér és Tolna megyék csoportja, melyek mindegyikében tíznél több királynéi birtokra maradt fenn adat, s hasonló a helyzet a Komárommal északról szomszédos Nyitra esetében. Ezt a megyecsoportot egészíti ki Győr - nyolc ismert birtokkal -, valamint Somogy 1 1297: Hazai okmánytár I-V1II. Kiadják Nagy I., Paur I., Ráth K. és Véghely D. Győr- Budapest, 1865-1891. VII. 264. Vö. Györffy Gy.: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I’-IV. Budapest, 1987-1998. (A továbbiakban: Györffy Gy.: Történeti földrajz). I. 717. Mediaevalia Transilvanica VII-VIII (2003-2004), rtr. 1-2.
