Drăgan, Ioan (szerk.): Mediaevalia Transilvanica 2003-2004 (7-8. évfolyam, 1-2. szám)

Kubinyi András: Tárcai János, az utolsó székely ispán (Genealógiai és prozopográfiai tanulmány)

122

Kubinyi András

meg örököséül.35 Kapcsoljuk ki most azt, hogy ha Dóci csak 1489-ben vette feleségül Margitot, akkor leánya nem lehetett 1495-ben Tárcái felesége. Tekintve, hogy Bethlen Gábor erdélyi fejedelem őseiről van szó, a kérdés izgatta a genealógusokat. Karácsonyi János a fejedelem családjával foglalkozva rámutatott arra, hogy Bethlen Domokos 1468-1476 közt erdélyi alvajda, 1478-ban Szörényi bán volt. Első feleségét Ábránfi Annának, a másodikat Margitnak hívták. Ez utóbbi később férjhez ment Nagylucsei (?) Dóci Imréhez.36 Daróczy Zoltán 1938-ban foglalkozott a témával. Szerinte Nagylucsei Orbán kincstartó öccse, Benedek vette feleségül Ábránfi Margitot, ebből a házasságból született Ferenc nevű fia. Margit Bethlen Domokos neje is volt, de 1489-ben már Dóci Imre volt temesi ispán felesége, férje azonban 1493. december 13-án már halott. Ferenc mostohaapja után vette fel a Nagylucsei Dóczy nevet.37 (Megjegyzem, hogy nekem nem áll rendelkezésemre olyan adat, amely szerint Margit asszony a Gerlai Ábránfi családból származott volna.)

Ez az irodalom nem oldja fel a nehézségeket, sőt növeli. Kísérletek születtek az ellentmondások feloldására. Lukinich Imre, aki a jelek szerint még nem ismerte Daróczy 1938-ban megjelent tanulmányát, nem fogadta el azt az adatot, miszerint Tárcái János Katalin nevű leányának édesanyja Bethlen Sára lett volna. Szerinte az 1479 körül meghalt Bethlen Domokos özvegye, Margit utána férjhez ment Nagylucsei (?) Dóczy Imréhez, és ebből a házasságból származott Sára, aki mivel Dóczy leány volt, a Zádorlaki nevet használta.3** A nevét - mint láttuk - Ausztriában a szlávos Jan formában használó Tárcái János Borbála nevű leánya két magyar nyelvű levelet hagyott hátra „Sara azonak az nehay nagyságos Tarcay Yanosnenak en zereto zylemnek” címezve.39 A levelek kiadója összefoglalván a szakirodalmat ezt írta: „valószínűbb az, hogy Tárczay János felesége Bethlen Sára volt, s a zádorlaki jelzőt mostohaapja után kapta. így Dóczy Ferenc és Bethlen Sára anyjük, Margit révén féltestvérek voltak. (Ferenc Nagylucsei Benedektől, Sára Bethlen Domokostól származott.)” Mivel mostohaapjuk, Dóczy Imre, saját gyermekeiként nevelte őket, változott meg a nevük.40 Ettől függetlenül, Engel Pál is lényegében ugyanezt mondja. Az adatok genealógiai CD-jében a

35 Márki S.: A Dóczyak Aradban. In Turul. 9 (1891). 188-192.

36 Karácsonyi J.: Bethlen Gábor erdélyi fejedelem ősei. In Turul. 15 (1897). 49-57.

37 Daróczy Z.: Dóczyak és Nagylucseiek. In Turul. 52 (1938). 82-84. Itt jegyzem meg, hogy Nagylucsei Orbánt téves, unokaöccse után, Dóczynak nevezni, mint azt a szakirodalom olykor ma is teszi. Ezt nem csak Daróczy, hanem Wertner Mór is bebizonyította. Wertner M.: A Nagylucsei (Dóczi) család nemzedékrendjéhez. In Történelmi Tár. (1899). 85-88. Itt arra is rámutatott, hogy a későbbi Dóci Ferencet 1497-ben még Nagylucseinek hívták.

38 A Podmaniczky-cs. okit. LV., 6. j. (Az oklevéltár bevezető tanulmányában.)

39 Középkori leveleink. Szerk. Hegedűs A. és Papp L. Budapest, 1991. 42-49. (Régi magyar levéltár I.) - Borbálára ld. még alább, 134. jegyzet.

40 Uo. 42.