Diaconescu, Marius (szerk.): Mediaevalia Transilvanica 1999 (3. évfolyam, 1-2. szám)
Instituţii
Királyi emberek Valkó megyében 73 Mindent egybevéve kétségtelen, hogy előnyösebb lett volna a királyi emberek intézményét olyan megyén megvizsgálni, amelynek forrásbázisa nagyobb és kiegyensúlyozottabb. Sok ilyen megye van, és reméljük, hogy az egyik egyszer majd hasonló kutatás tárgya lesz, de a közeljövőben erre nem sok kilátás van. Egyelőre azzal az anyaggal kell gazdálkodnunk, amink van. Néhány következtetés levonására, mint látni fogjuk, ez is elegendő. 1. A királyi emberek száma Borsa Iván már évekkel ezelőtt megfigyelte, hogy 1321 előtt minden parancslevélben csak egy személy van megnevezve királyi emberként2. 1321 óta azonban mindig lehetséges volt a helyszínen választani a vagylagosan felkínált személyek közül; ezek egyike volt az, aki aztán altero absente - ahogyan az 1330 táján megkövesedő formula kifejezte - a feladatot végrehajtotta. Eleinte csak két név szerepelt a kínálatban, de hamarosan három, majd még több. Valkóban 1353- tól találkozunk négy királyi emberrel, 1365-től öttel, 1369-től hattal, 1373-tól héttel és 1379-től nyolccal, kettővel viszont utoljára 1383-ban. Mátyás idején kivételképp 9, 10, sőt 11 főnyi listákra is akadunk,3 de a szokásos szám 5-7 között maradt, ennek megfelelően az 1387-1500 közti évkör 98 esetének átlaga 5,9-nek adódik. (Ugyanez I. Lajos idején még 3,5 körül volt.) Megoszlásukat az alábbi adatsor mutatja: 3 név 11 esetben 4 név 13 esetben 5 név 19 esetben 6 név 19 esetben 7 név 16 esetben 8 név 12 esetben 9 név 4 esetben 10 név 3 esetben 11 név 1 esetben Arra, hogy ennél is több személyt soroljanak fel, csak a korszak legvégéről találtam példát, ezek viszont szélsőségesek. Nem kevesebb mint 19 ill. 15 királyi ember neve állt a listán, mikor Perényi Imre nádort 1505-ben, 1506-ban és 1507- ben - három különböző okból - beiktatták a valpói (Baranya m.), aszúági (Körös m.) és atyai (Valkó m.) uradalmakba4. 2 Borsa Iván, Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke, II. k., 4. fűzet., 1290-1301, Budapest, 1987, 35. (3702. sz.). 3 Ez utóbbi 1480-ból, Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai levéltár (alább: Dl.) 18 438. 4 Dl. 21 503,21 535,21 712.