Szőcs Péter Levente (szerk.): Urziceni. Ghid cultural şi istoric (Satu Mare, 2009)

Date istorice - Történelmi adatok

fost siliţi să părăsească Urziceniul. Numărul populaţiei de origine germană a scăzut şi în anii 1980, când a în­ceput migraţia şvabilor spre Germania. Numărul aces­tora din urmă nu este însă atât de mare, comparativ cu satele din jur. La Urziceni s-a născut, în anul 1931, episcopul romano-catolic de Oradea, Tempfli József. în biserica din sat există o piatră comemorativă a botezu­lui episcopului. Biserica romano-catolică „înălţarea Sf. Cruci”. Pri­ma biserică construită după recolonizarea satului a fost sfinţită în 1725, în 1751 a fost lărgită, dar în 1832 a ars împreună cu casa parohială. Despre aspectul vechii biserici avem informaţii din pictura dedicată Sf. Florian, în care este reprezentată şi biserica arsă: a avut sanctuar semicircular, singura navă era lumi­nată cu ferestre semicirculare, primul etaj al turnului cu coroană simplă era înzestrat cu trei ferestre, care există şi azi. Pe lângă patronul pompierilor şi biserica veche, sunt pictate şi persoanele participante la stin­gerea incendiului, în vestimentaţia perioadei respecti­ve. După incendiu biserica a fost renovată, iar turnul a fost modificat în 1877, prin adăugarea unui etaj de plan octogonal, unde este situat ceasul. în anii 1930 şi nava a fost lărgită. Din interiorul bisericii, altarul rea­lizat în stil clasic este cel mai reuşit. Cornişa din par­tea superioară a altarului este aşezată pe patru coloane şi pilaştri cu caneluri şi cu capiteluri corintice, iar în 26 Csanáloson született Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, megkeresztelésének emlékére a templomban táblát állítottak. A „Szent Kereszt megtalálása” római katolikus temp­lom. A falu újratelepítését követően, 1725-ben szentel­­tékfel az első templomot, majd ezt 1751-ben bővítették. Az 1832-es tűzvészben a templom a parókiával együtt leégett. A régi templomról a Szent Flórián oltárképen látható egy ábrázolás: a félköríves szentélyű, egyhajós templom belsejét félkör alakú ablak világította meg. Egyszerű sisakkal fedett tornyán, a felső szinten olda­lanként három ablak volt, ezek ma is megmaradtak. A tűz után az épületet helyreállították, a tornyot 1877-ben egy nyolcszögletes szinttel bővítették. Itt kapott helyet a toronyóra. A hajót 1930-ban bővítették. A belsőben a klasszicista stílusú főoltár érdemel figyelmet. A felépít­ményt lezáró párkányt négy kannelurázott oszlop és féloszlop tartja, korinthoszi fejezettel, közepén felhő és sugarak között az IHS monogrammal. A párkány szé­lén két puttó Krisztus szenvedéseinek eszközeit tartja kezében. Az oltárkép a Szent Kereszt megtalálását áb­rázolja: Jeruzsálem pátriárkája fölemeli a megtalált ke­resztfát, mellette Ilona császárné térdel, egy beteg pedig meggyógyul a kereszt érintésétől. A „Nepomuki Szent János” római katolikus kápol­nát fából emelték 1737-ben, de mintegy 50 év múlva téglából újjáépítették. Az építkezést 1777-ben fejezték

Next

/
Thumbnails
Contents