Szőcs Péter Levente (szerk.): Ciumeşti. Ghid cultural şi istoric (Satu Mare, 2010)
Archaeological Discoveries
Cele mai numeroase descoperiri arheologice de pe raza localităţilor Ciumeşti şi Berea provin din epoca bronzului (mileniile III şi II î. Hr.). Ele aparţin tuturor culturilor arheologice cunoscute în zona Careiului. Din epoca timpurie a bronzului sunt cunoscute trei necropole cu morminte de incineraţie în urnă (două la Ciumeşti şi una la Berea), iar aşezările corespunzătoare lor sunt cunoscute în şaptesprezece puncte de hotar (patru la Ciumeşti şi treisprezece la Berea). Cel mai cunoscut obiectiv arheologic este necropola de la Ciumeşti-Bostănărie, unde au fost cercetate 25 morminte de incineraţie. Pe parcursul mileniului II, din vremea culturii Otomani, au fost descoperite o aşezare la Ciumeşti şi trei aşezări la Berea. Morminte de incineraţie cu inventar ceramic bogat (probabil vasele utilizate la banchetul funerar) au fost descoperite la Ciumeşti- Bostănărie şi Berea-Colina cu măcriş. Din epoca târzie a bronzului şi din epoca timpurie a fierului (1400 î. Hr. - 750 î. Hr.), de pe teritoriul localităţilor Ciumeşti şi Berea sunt cunoscute un număr de cinci aşezări şi o necropolă atribuite civilizaţiei cunoscute sub numele de cultura Cehăluţ/Pişcolt-Hajdfibagos, iar alte şapte aşezări sunt atribuite civilizaţiei cunoscute sub numele de cultura Găva. Dintre acestea cea mai spectaculoasă este aşezarea culturii Găva de la Ciumeşti-Fântâna păşunii / La silozuri, 8 területén és négy települést azonosítottak (egyet Csomaközön, hármat pedig Bérén). Különösen sűrűn lakott volt a vidék a rézkor végén és a bronzkor elején, a Baden, valamint a Coţofeni kultúra jellegzetes tárgyai Csomaköz határában három, Bere határában tíz helyen is előkerültek. Csomaköz és Bere környékéről a legtöbb régészeti lelet a bronzkorból (Kr. e. II-III. évezred) származik. Minden Nagykároly vidékén előfordult kultúrából vannak itt leletek. A kora bronzkor idejéből három temetőt ismerünk hamvasztásos, urnás sírokkal (kettőt Csomaközről, egyet pedig Béréről). A legismertebb lelőhely a csomaközi Tökös, ahol 25 hamvasztásos sírt tártak fel. A Kr. e. II. évezred idejéből, az Ottomány kultúra időszakából származik egy feltárt település Csomaközön, három Bérében. Gazdag kerámia mellékletes sírokat tártak fel (valószínűleg a halotti tor edényeit tartalmazták) Csomaközön a Tökös, valamint Bérén a Sóskás nevű lelőhelyeken. A késő bronzkor, valamint a kora vaskor (Kr. e. 1400 - Kr. e. 750) időszakából Csomaköz és Bere területén öt települést fedeztek fel, valamint egy a Csaholy/Piskolt-Hajdúbagos néven ismert régészeti műveltséghez tartozó temetőt, másik hét azonosított telep a Gáva kultúra népességének tulajdonítható. Ezek közül a leglátványosabb a Csomaközön, a Legelő kút / Silógödör
