Szőcs Péter Levente (szerk.): Ciumeşti. Ghid cultural şi istoric (Satu Mare, 2010)

Monumente architecturale - Műemlék épületek

fel, la începutul secolului XX, la Ciumeşti existau trei curii nobiliare de mari dimensiuni şi un castel aparţinând familiei Dégenfeld. în anul 1918, noua graniţă dintre România şi Ungaria s-a trasat în imediata apropiere a satului, transformând Ciumeştiul într-o localitate cu pozi­ţie periferică în stat. Economia satului, bazată pe agricultură, a continuat să se dezvolte armonios în perioada interbelică, pentru că majoritatea te­renului agricol al satului a rămas în proprietatea locuitorilor din Ciumeşti. Cea mai mare dramă a reprezentat-o, în istoria contemporană a satu­lui, deportarea populaţiei germane în iarna anului 1945. Ca urmare a condamnării colective a popu­laţiei germane pentru pierderile survenite în urma celui de al doilea război mondial, la iniţiativa Uni­unii Sovietice, au fost deportaţi în lagăre de muncă din imensul teritoriu al URSS germani din întreaga Europă. Din Ciumeşti, au fost transportate în lagăr aproape 150 de persoane. Monumente arhitecturale Cea mai veche clădire a Ciumeştiului, de origine medievală, este biserica reformată. Clădirea are planimetrie simplă, fiind compusă dintr-o navă 28 kosság deportálása jelentette a II. világháború végén, 1945 januárjában. Szovjetunió nyomására a német származású lakosokat kollektív bűnösökké nyilvání­tották, és szovjet területeken fekvő munkatáborokba hurcolták őket, hogy bűnhődjenek a II. világháború folyamán elszenvedett háborús veszteségek miatt. Csomaközről 150 személyt hurcoltak lágerekbe. Műemlék épületek Csomaköz legrégibb épülete a középkori eredetű református templom. Az alaprajzi elrendezés meg­lehetősen egyszerű: a négyzetes hajóhoz sokszög­­záródású szentély csatlakozik, kívülről a sarkokat vaskos támpillérek támasztják. A legnagyobb utó­lagos beavatkozás az ablakok formáján észlelhe­tő, ezeket teljesen átalakították. Az egész templom síkmennyezetes, de a térosztás középkori eredetű: csak a diadalív töri meg. A berendezés részben már elpusztult, csak a falazott szószék maradt meg, egy­kori koronáját 1763-ban Csomaközy Zsigmond ké­szíttette. A korona belső oldalán található egykori felirat szerint 1841-ben a földrengést (1834) követő helyreállítás folyamán cserélték ki a ma is meglévő­re. Szintén középkori eredetű lehetett az épületet egykor övező kőfal is. A templom nyugati homlok-

Next

/
Thumbnails
Contents