Szőcs Péter Levente (szerk.): Ecsed. Ghid cultural şi istoric (Satu Mare, 2009)
Dismantling the castle, the long "freedom" lawsuit and the swamp draining
totuşi în afara sistemului de breaslă. Toate aceste evoluţii au fost completate de îmbunătăţirea circulaţiei (prin construcţia de drumuri şi căi-ferate), precum şi de desecarea Mlaştinii Ecedea. Ideea desecării a apărut încă de la sfârşitul secolului al XVIII-lea, dar şanţurile săpate de familia Károlyi mai degrabă au mărit suprafaţa mlaştinii, în loc să o micşoreze. în aşezările din jurul mlaştinii şi în Nagyecsed, unde cele 4684 de holde s-au dovedit în scurt timp insuficiente, era extrem de necesară mărirea suprafeţei cultivabile. Astfel, în 9 august 1894 a fost înfiinţată Asociaţia pentru Desecarea Mlaştinii Ecedea şi Regularizarea Inundaţiilor şi a Apelor de Infiltraţie pe Malul Stâng al Someşului, sub preşedinţia contelui Tibor Károlyi. Asociaţia a avut drept scop desecarea a 162465 de iugăre. Resursele financiare necesare lucrărilor au fost asigurate din subvenţii de stat, din împrumuturi şi din taxa de prevenire a inundaţiilor (1,5-9 coroane/iugăr). în această perioadă a fost săpat Canalul principal de Est (41 km), Canalul principal de Tyukod (11,5 km), Canalul principal de Mlaştină (36 km) şi Canalul principal de Nord (29 km). Ultimele două au fost despărţite la dealul cetăţii de un stăvilar, care funcţionează şi astăzi. Desecarea propriu-zisă a început odată cu realizare albiei noi a Crasnei, în 20 martie 1898. Terenurile desecate au fost utilizate în primii ani ca păşuni, după care au fost cultivate cu plante care necesitau săpatul. Numai după câţiva ani s-a putut ara, dar solul cu turbă cauza multe probleme. Au fost realizate noi legături rutiere. Drumul 38 A láp lecsapolásának vágya már a 18. század végén megjelent, de a Károlyiak által ásatott Kis-, Nagyvájás és annak csatornahálózata nem hogy levezette volna, de még meg is nagyobbította a mocsarat. A láp környéki falvakat, illetve Nagyecsedet - ahol a kiosztott 4684 hold nemsokára kevésnek bizonyult - hajtotta az új föld szerzésének vágya. Ennek eredményeként jött létre az Ecsediláp lecsapoló és Szamos Balparti Ármenetesítő és Belvízszabályzó Társulat gróf Károlyi Tibor elnökletével 1894. augusztus 9-én, amely 162465 hold mentesítését tűzte ki célul. A költség állami támogatásból, kölcsönökből és az árvíz-mentesítési díjból (1,5-9 korona/hold) jött öszsze. Ekkor ásták meg a 41 km hosszú Keleti-főcsatornát, a 11,5 km hosszú Tyukodi-főcsatonát, a 36 km hosszú Lápi-főcsatornát és a 29 km hosszú Északi-főcsatornát. Ez utóbbi kettőt a várdombnál egy máig működő zsilip választja el. Miután elkészült az új Kraszna medre, a lecsapolást 1898. március 20-án megkezdték. A lecsapolt területeket elsőnek legelőként hasznosították, majd kapásnövényekkel szelídítették. Csak évek múlva lehetett felszántani a tőzeg után visszamaradt kotus talajt. Sor került az utak rendezésére is. Mivel azonban a Mátészalka - Nagykároly utat a régi, láp miatt kialakult nyomvonalon vezették el, így az elkerülte a várost. Éppen ezért volt nagy jelentősége a vasút megépítésének, mely összekötötte az uradalmi és megyei központtal, Nagykárollyal. Nagyecseden 1905-re állomás épült több vágánnyal, raktárakkal, mázsaházzal.
