Szőcs Péter Levente (szerk.): Ecsed. Ghid cultural şi istoric (Satu Mare, 2009)
Dezafectarea cetăţii, marele proces urbarial şi desecarea mlaştinii
nit lui Gheorghe Rákóczi al II-lea (1621-1660). După moartea principelui, domeniul ajunge in administrarea soţiei sale, Sofia Báthori, care iniţiază o recatolizare forţată. A alungat funcţionarii reformaţi, a închis şcoala şi a adus colonişti catolici. Nu a recunoscut privilegiile târgului. Situaţia s-a agravat după deconspirarea complotului Wesselényi în 1669, când cetatea a fost ocupată de o garnizoană imperială. Cu ocazia predării, a fost întocmit inventarul cel mai detaliat al cetăţii. Conform acestuia, cetatea internă a fost o clădire rectangulară, cu două turnuri pe colţul nordic. Atât sălile de la parter cât şi cele de la etaj au avut tavane boltite cu piatră, iar acoperişul era din ţigle. Principele folosea un apartament de nouă camere şi anexele aparţinătoare. Din cetatea exterioară se putea ajunge în cea interioară pe trei porţi, cea din afară prevăzută cu un pod mobil. în cetate erau total în 82 de camere. Armamentul consta, în principal, din 53 de tunuri, 59 puşti şi 18 puşti tip stucz. Dezafectarea cetăţii, marele proces URBARIAL ŞI DESECAREA MLAŞTINII După 1669 cetatea a intrat într-un declin continuu, pentru că garnizoana germană nu a realizat nici o renovare. înfrângerea răscoalei principelui Thököly a fost un bun prilej pentru dezafectarea fortificaţiilor, în anul 1701. Stăpânirea familiei Rákóczi a fost doar nominală, deoarece garnizoana cetăţii nu respecta privilegiile aşezării. Din această cauză, răscoala condusă de Francisc 1614 januárjában II. Mátyás kezébe került. Ekkora az ecsediek szabadalmai már az egész országban elfogadottakká váltak, nem csak Erdélyben. A város társadalma is megváltozott: több kisnemesi család is betelepült ide, megtörve a korábbi egységes paraszt-polgári társadalmat. A városban elszaporodtak a téglából, kőből épült bolthajtásos udvarházak, melyeket csak jeles időpontokban laktak nemes tulajdonosaik. 1613 után az erdélyi fejedelmi székbe Bethlen Gábor került, aki Habsburg ellenes hadjárata során, 1619-ben Ecsed várát is bevette. Ide szállíttatta át a Pozsonyban Bethlen kezébe került magyar királyi koronát is. A fejedelem és leszármazottai jó gazdának bizonyultak: tiszteletben tartották a város szabadalmait. 1647-ben állították össze a vár első ismert inventáriumát, amelyben számba vették a külső- és belső vár tartozékait. Bethlen István 1648-as halála után Ecsed I. Rákóczi György fejedelem kezére került, majd fiára II. Rákóczi Györgyre (1621 — 1660) szállt. Halála után felesége, Báthory Zsófia kezelésébe került az uradalom, aki erőszakos rekatolizációba kezdett. Elüldözte a református vallású tisztviselőket, bezárta az iskolát és katolikusokat telepített be. Ecsed korábbi mezővárosi jogait semmibe vette. A helyzetet súlyosbította, hogy a Wesselényi összeesküvés 1669-es bukása után német katonák foglalták el a várat. Az átadást előkészítendő állították össze a vár legrészletesebb inventáriumát. E szerint a belső vár egy négyszárnyú egyemeletes épület volt két toronnyal az északi sarkán. Mind a földszinti, mind az emeleti szobák kőboltozatosak 28
