Szőcs Péter Levente (szerk.): Ecsed. Ghid cultural şi istoric (Satu Mare, 2009)

Epoca de aur a Ecedei

tirea luptelor împotriva oligarhilor - trebuia să se numească Cetatea Fidelităţii. în jurul fortificaţiei, familia a organizat un domeniu întins. Cetatea a fost construită pe o insulă artificială a mlaştinii, situată lângă cele două insule naturale unde se afla aşezarea. Şi localitatea a fost înconjurată de un val de pământ, acesta servind însă doar împotriva inundaţiilor. Cetatea avea aspectul obişnuit al unei fortificaţii de pământ: era înconjurată de val şi doar castelul şi biserica erau construite din cărămidă, celelalte clădiri având pereţi din vălătuci. Cu toate că nu dispunem de reprezentări de epocă, cetatea şi aşezarea erau caracterizate de o densitate mare a populaţiei, similar celorlalte localităţi situate pe insulele mlaştinii. Ecedea este considerată şi astăzi o aşezare închisă, deoarece în jurul ei nu s-au format cătune. Singura excepţie, care de fapt întăreşte regula, este localitatea Kisecsed, care s-a format la vest de Ecedea în secolul al XIV-lea, devenind de sine stătătoare în cursul secolului al XVI-lea şi fiind depopulată în 1648. Este, de fapt, o localitate de tranzit, pentru că în perioadele mai nesigure populaţia s-a mutat înapoi la Nagyecsed.

Epoca de aur a Ecedei

între anii 1490-1492, sub stăpânirea lui Bâthori Andrei, cetatea a fost reconstruită. Castelul a dobândit trăsături renascentiste, atestate de o piatră cu blazonul familiei Bâthori. Tot în 1490, localitatea Ecedea a dobândit privilegiile unui târg. Locuitorii de aici datorau moşierului forinţi de un răvaş, serviciu militar, paza de

tekinthetjük 12. századi alapításúnak. A tatárjárás valószínűleg ezt a települést is elpusztította, de hamar újjáépült és 1290-ben már a Gutkeled nembeli Dorog család tulajdona. Az Árpád-ház kihalását követő anarchia idején „Vak” Dorog fia: Domonkos és unokatestvérei a királyhoz hűtlen/Borsa nb-i) Kopasz, volt nádorhoz csatlakoztak. Ennek következtében 1317-ben a debreceni csata után megölték őket. A győztes I. Károly Róbert ecsedi részbirtokaikat (Báthori) Bereck fiainak adta. Miután 1322-ben Dorog lányunokájától és 1329-ben Kántorjánosi Istvántól megvették részbirtokaikat, a Báthori család kezébe került egész Ecsed. „Ez időtől fogva Ecsed sorsa egybekapcsolódott a Báthori családdal (...) és a család három ágra oszolván, egyik ág az ecsedi előnevet vette fel.”

1334 kiemelkedő jelentőségű, mivel (Báthori) I. János ekkor kapta meg az engedélyt Károly Róberttól, hogy várat építsen itt, melyet - az oligarchák eüeni harc emlékére - a Hűség Várának kellett nevezni. Ennek ellenére a forrásokban csak ecsedi várként említik az erődítményt, amely köré a család nagy uradalmat szervezett. A várat a két természetes faluszigethez kapcsolódó mesterségesen összehordott szigeten építették fel. Voltak töltések a faluszigeteken is, de ezek csak a partvédelmet szolgálták. A vársziget, partjain a felhalmozott földdel a földvárak jellegzetes képét mutathatta. A várban mindössze a kastély és a vár mellett álló templom épülhetett téglából. A többi épület ugyanolyan paticsfalu lehetett, mint a falu jobbágy-lakóinak hajléka. Bár se képi, se írásos ábrázolás nem maradt ebből a korból, mint minden szigettelepü-20