Szőcs Péter Levente (szerk.): Căpleni. Ghid cultural şi istoric (Satu Mare, 2009)
Archaeological vestiges
Căpleni-Centrul Cantonului, şoseaua Carei-Căpleni, zona căii ferate Carei-Satu Mare. De la finalul epocii cuprului sunt cunoscute două aşezări mai mici de pe malul stâng şi malul drept al Canalului Poştei (cultura Baden). Epoca bronzului timpuriu (cultura Sanislău) şi mijlociu (cultura Otomani) sunt reprezentate în primul rând de descoperirile de la Király-földek, aflat pe marginea stângă a drumului Căpleni-Cămin. Aici se află o aşezare întărită cu şanţ şi val de tip „teii”. Acest cuvânt, care în limba arabă înseamnă „movilă”, este utilizat pentru staţiunile arheologice din Orient, al căror teritoriu s-a înălţat ca urmare a unei locuiri intense şi de lungă durată. Aceasta este şi situaţia din zona Királyföldek, unde locuirea îndelungată şi intensă din spatele sistemului de fortificare a determinat ridicarea terenului. O altă aşezare din epoca timpurie a bronzului se află pe malul pârâului Poşta, lângă cimitirul reformat. Atât aşezarea neolitică, cât şi cea din epoca bronzului se extind până la marginea celor două cimitire (reformat şi romano-catolic). Obiective arheologice din epoca bronzului au fost surprinse cu ocazia construirii capelei din cimitir. Din epoca târzie a bronzului, de pe raza comunei Căpleni provin două depozite de bronzuri. Primul dintre acestea, menţionat la început, este reprezentat de micul depozit de brăţări descoperit în anul 1897. Mult mai mare şi mai bogat este depozitul de bronzuri găsit în iar-6 egy mesterségesen árokkal és töltéssel megerősített, ún. „teli” szerű település jött létre. Az arab kifejezés jelentése földhalom, amely a Közel-Keleten gyakori régészeti objektumként a hosszú ideig egy helyben lakó és egymásra épült települések nyomán keletkezett. Ez a helyzet a Király-földek területén is, ahol az erődrendszeren belül hosszú ideig tartó település nyomán földhalom jött létre. A kora bronzkor másik települése a Posta patak partfalában jelentkezett a református temető szélén. Mind a neolitikumi mind a bronzkori település a megfigyelések alapján egészen a református és római katolikus temető széléig terjedt ki. Bronzkori objektumokat találtak a római katolikus temető kápolnájának építésekor is. Két raktárlelet származik Kaplony területéről a késő bronzkor idejéből. Az első az 1897-ben felfedezett karperecből álló kis depó. Sokkal nagyobb és gazdagabb raktárleletre bukkant 1972-ben a volt tsz istállók (Kuba) mögött a falu egyik lakosa, Schrádi Ferenc. Vízelvezető árok ásása közben figyelt fel a nem túl mélyre temetett lelet-halomra, amely számos fegyvert (tőrt), szerszámot (baltát és bronzsarlót), valamint dísztárgyat (fibulát és dísztűt) rejtett. Több tárgy elhajlott vagy eltört, ami gyakori jelenség a Kr. e. 1100-1000 körül elrejtett, ilyen jellegű leleteknél. Ezzel a beavatkozással gyakorlatilag kivonták ezeket a tárgyakat a napi használatból amely arra utal, hogy ezeket vallási áldozatként ásták el annak idején. A Posta patak partján vaskori (La Téne, Kr. e. 3-2. század)
