Szőcs Péter Levente (szerk.): Căpleni. Ghid cultural şi istoric (Satu Mare, 2009)

Az Ecsedi-láp és az egykori foglalkozások

arhitectului Miklós Ybl, s-a realizat între 1842-1847. S-au desfiinţat pilaştrii medievali (păstrându-se doar două dintre capitelurile originale), iar bolţile, cu excepţia celor din absida sanctuarului, au fost înlocuite cu un tavan casetat. Noua criptă din spatele altarului, cu planul în formă de cruce, dă impresia unui mausoleu paleocreştin. Rămăşiţele pământeşti ale membrilor familiei Károlyi au fost strămutate în noua locaţie. Hramul iniţial al bisericii, Naşterea Domnului, a fost înlocuit de Alexandru Károlyi cu cel de Sf. Anton de Padova. Din interior merită a fi menţionate fragmentele mobilierului în stil baroc, picturile în ulei pe pânză reprezentând staţiile Calvariei şi în special, sarcofagele de bronz din cripta familiei. S-a păstrat şi biblioteca mănăstirii, având în colecţie numeroase tipărituri vechi, de mare valoare, în anul 2008, după mai multe decenii în care biserica mănăstirii a funcţionat ca biserică parohială, călugării franciscani s-au întors la Căpleni. A doua biserică parohială roman-catolică, dedicată Sf. Iosif este o construcţie recentă, datând din anul 1999. în cimitirul satului există nu mai puţin de patru capele şi un monument dedicat memoriei călugărilor franciscani din Căpleni.

32

festmények, valamint a kripta bronzszarkofágjai. Megmaradt a kolostor könyvtára is, gyűjteményében számos régi, ritka nyomtatványt őriznek. Hosszú évtizedek után, miközben a templom plébániaként működött, 2008-ban a ferences szerzetesek visszatértek Kaplonyba. A második római katolikus templom új építésű, 1999-ben készült, Szent József tiszteletére szentelték. A temetőben négy kápolna található és egy emlékmű, melyet az elhurcolt kaplonyi ferences szerzetesek emlékére állítottak.

Az Ecsedi-láp

ÉS AZ EGYKORI FOGLALKOZÁSOK

Kaplony a Rétoldalnak vagy az Ecsedi-láp vidékének nevezett kistáj része. Pontosabban része volt, ennek létezéséig. Az Ecsedi-láp lecsapolását követően ez a megnevezés kikopott a köztudatból. Az Ecsedi-láp, melyet a Kraszna vize és a Szamos árvizei tápláltak, Kaplonyon kívül további tizenhat település határát érintette: Domahida, Kismajtény, Csengerbagos, Csengerújfalu, Ura, Tyúkod, Porcsalma, Ököritó, Győrtelek, Kocsord, Nyírcsaholy, Nagyecsed, Mérk, Vállaj, Börvely és Kálmánd.

A láp sajátos életformát követelt meg, az itt élőknek alkalmazkodniuk kellett a lápvilág törvényeihez. A gazdálkodás alapja itt is a földművelés volt, viszont nagy jelentősége volt a gyűjtögetésnek, halászatnak és vadászat-