Szőcs Péter Levente (szerk.): Căpleni. Ghid cultural şi istoric (Satu Mare, 2009)
Archaeological vestiges
na anului 1972 în spatele fostelor grajduri CAP de către Schrádi Ferenc. Cu ocazia săpării unui şanţ de scurgere, acesta a descoperit îngrămădite la mică adâncime un mare număr de arme, unelte şi podoabe de bronz. Acestea constau din topoare, pumnale, fibule (broşe), ace vestimentare, seceri, etc. Multe dintre piese sunt îndoite sau rupte, obicei des întâlnit şi la alte depuneri din perioada 1100-1000 î. Hr. Acest tratament aplicat obiectelor depuse urmăreşte scoaterea lor din folosinţă, argument care pledează pentru interpretarea ca ofrande religioase a acestor piese de bronz îngropate în pământ. De pe marginea canalului Poştei au fost adunate fragmente ceramice celtice din epoca fierului (La Téne, secolele III—II î. Hr.). Aşezarea este foarte întinsă, ea ajungând până pe malul stâng al Crasnei. La aşezarea din epoca romană imperială de la Cozard a fost cercetată parţial o groapă (3/1984) care conţinea ceramică specifică culturii Przeworsk (atribuită vandalilor germanici) şi o fibulă din fier foarte corodată, datată în sec. III—IV. d. Hr. Pe malul stâng al Crasnei, într-o zonă uşor ridicată de pe malul mlaştinii a fost identificată o altă aşezare (multe fragmente ceramice şi chirpici) din epoca migraţiilor (sec. V-VI d. Hr.). în apropierea digului stâng al pârâului Poşta, lângă drumul de pământ care duce spre Crasna a fost descoperită o aşezare ulterioară, care datează din secolele VII-VIII. Materialele descoperite într-una din locuinţele de aici arată că 8 kelta kerámiatöredékeket is találtak. A település igen kiterjedt volt, elhúzódott egészen a Kraszna bal partjáig. Kozárdon egy római császárkori településről származó gödör részét (3/1984), tárták fel, amelyben jellegzetes, Przeworsk kultúrára (germán vandáloknak tulajdonítják) jellemző kerámiát találtak egy korrodált, Kr. u. 3-4. századra keltezhető vasfibulával együtt. A Kraszna folyó bal partján egy kisebb kiemelkedésen kora népvándorlás kori telepet (Kr. u. 5-7. század) találtak. A Posta patak mentén, a Kraszna felé vezető töltésben egy későbbi, 7-8. századi települést azonosítottak. Az egyik telep a lakóházakban talált leletek alapján a késő avar korba sorolható. Kaplony egy másik pontján, a Rác mezőn, durva anyagú, hullámos vonalakkal díszített kerámiatöredéket találtak, amely egy másik 8-9. századi településre utal. A nagykárolyi ivóvízvezeték kiépítésekor a Kraszna magaspartja mentén több különböző korból származó régészeti komplexumot találtak. Ebből a leglátványosabbak a középkori dokumentumokban is szereplő Kozárd falu településnyomai. A Király-földeken található „teli” erődítményt az Árpád-korban megerősítették, és itt is lehetett egy 11-13. századi település. A régészeti kutatások nyomán bográcsokból és fazekakból származó kerámiatöredékek és néhány vaseszköz (valószínűleg egy csat darabja) került elő.
