Szőcs Péter Levente (szerk.): Cămin. Ghid cultural şi istoric (Satu Mare, 2010)
Archaeological vestiges
Vas celtic în formă de cizmă de la Cămin-Malul Crasnei Csizma alakú kelta edény Kálmánd-Krasznapart lelőhelyről Boot formed Celtic vessel discovered at Cămin-Malul Crasnei site neam germanic. Originile acestora sunt în Scandinavia, vandalii ajungând în zona noastră prin traversarea teritoriilor de la nord de Carpaţi. în perioada existenţei provinciei romane Dacia, triburile barbare (implicit cele din zona Căminului) au alternat perioadele de pace şi comerţ înfloritor cu perioadele de război şi incursiuni în Imperiul Roman. Cultura materială a dacilor liberi şi a germanicilor a preluat foarte multe elemente romane, odată cu romanizarea (“globalizarea” vremii), 10 germán eredetű lakosság jelenlétére engednek következtetni. Valószínűleg Kálmánd község területének történelmi fejlődése az Ecsedi-láp környezetének általános evolúciójához köthető. A Decebalus és Traianus között dúló dák-római háborúk során az Ecsedi-láp mocsaras vidékét nem foglalták el a rómaiak. A szabad dákok mellett továbbra is más germán eredetű lakosság (burik) élt, akikkel együtt a dákok a rómaiak ellen harcoltak. A lakosság létszáma jelentősen megnövekedett a Kr. u. 2. században. Ebben az időszakban érkeztek az Ecsedi-láp vidékére a vandálok, egy másik germán eredetű törzs tagjai. A vandálok, akiknek gyökerei Skandináviából erednek, a Kárpátoktól északra fekvő területeken keresztül jutottak el vidékünkre. A barbár törzsek életében (beleértve a Kálmánd környékieket is) Dacia római provincia létezésének idején, a békés, virágzó kereskedelmet folytató időszakok váltották a háborús periódusokat és a Római birodalom területére megejtett portyázásokat. A szabad dákok és a germán törzsek anyagi kultúrája számos római elemet vett át, a romanizálódás (az akkori időszak „globalizációja”) során. Ennek eredményeként az anyagi műveltség ősi, etnikumhoz köthető sajátosságai idővel eltűntek. A népvándorlás későbbi szakaszából Kálmánd község területéről kevés lelet került elő, mindössze egyetlen települést azonosítottak a Kraszna híd környékén, amely a 7-8. századból származik.
