Szőcs Péter Levente (szerk.): Berveni. Ghid cultural şi istoric (Satu Mare, 2009)
Historical data
ideea desecării acesteia s-a născut încă de la jumătatea secolului al XVIII-lea, când Károlyi Ferenc a înaintat propunerea către Dietă. Deşi în prima etapă nu s-a bucurat de succes, ea a fost acceptată imediat după ce contele, promotor acerb al desecării, a argumentat necesitatea acesteia prin obstacolele pe care mlaştina le punea în calea transportului sării regale. Lucrările nu încep însă decât abia un secol mai târziu, o dată cu formarea, în anul 1889, a Asociaţiei pentru Desecarea Mlaştinii Ecedea şi Regularizarea Inundaţiilor şi a Apelor de Infiltraţie pe Malul Stâng al Someşului. în frunte cu Tibor Károlyi şi beneficiind de o finanţare considerabilă, lucrările de desecare au înaintat rapid, fiind încheiate pe parcursul a circa un deceniu. Traseul canalului Crasnei a fost proiectat în aşa fel încât să includă Berveniul, unde a fost construit şi un pod. Suprafaţa terenului agricol al satului a crescut considerabil, însă au dispărut în întregime activităţile şi obiceiurile specifice ale locuitorilor legate de mlaştină. Din perspectiva secolului al XXI-lea, desecarea Ecedei nu a constituit o idee fericită. Din acest motiv, există în prezent un proiect de refacere parţială a mlaştinii, care ar urma să includă şi o parte a hotarului comunei Berveni. Cu toate schimbările prin care a trecut localitatea în secolul al XIX-lea, spre sfârşitul veacului viaţa economică a Berveniului cunoaşte un avânt considerabil. Infrastructura căilor de comunicaţie se îmbunătăţeşte în special după construirea liniei de cale ferată care lega localităţile de pe teritoriul fostei mlaştini de centrele urbane ale zonei. Agricultura se dezvoltă şi ea, se cultivă noi soiuri de plante, dintre care cele mai răspândite sunt cânepa şi cartoful. évtized alatt be is fejeződtek. A Kraszna csatornát úgy tervezték, hogy az érintette Börvelyt is, ahol egy hidat építettek. A falu szántóterülete jelentősen megnőtt, viszont teljes mértékben eltűntek a lakosság lápi életmódhoz kötődő hagyományai. A 21. század szemszögéből megítélve az Ecsedi-láp lecsapolása nem volt maradéktalan siker, emiatt napjainkban a láp részleges visszaállítását tervezik. A 19. század folyamán jelentős változáson ment keresztül Börvely, a század végére komoly gazdasági fellendülést mutatott. Közlekedési hálózata jelentősen javult, főleg a vidéket a közeli városokkal összekötő vasút megépítése után. A mezőgazdaság is fejlődött, új növényfajokat kezdtek el termeszteni, amelyek közül a legelterjedtebb a krumpli és a kender volt. A környéken betakarított termés feldolgozására két gyárat is létesítettek. A kenderfeldolgozó 1906-tól kezdte el a termelést 200 munkással, míg a keményítő gyár, ahol a burgonyát dolgozták fel, ugyancsak a 20. század elejétől üzemelt. A faluban ugyanakkor egy gőzmalom is működött. Az első világháború befejezése jelentős változásokat hozott a falu életében. A román-magyar határt közvetlenül a falu mellett jelölték ki, emiatt Börvely perifériás helyzetbe került. A kendergyár termelését nagyban befolyásolta, hogy az alapanyag termelő beszállítók jó része Magyarországon maradt. Emiatt és az alig befejeződött háború hatására a kendergyár 1921-ben mindössze 70 munkást foglalkoztatott. A gyár a kommunizmus idején lendült újra fel, amikor a környék gazdaságaiban ismét teret nyert a kendertermesztés. Mára már a gyárat végleg felszámolták. 30
