Liviu, Marta - Szőcs Péter Levente (szerk.): Andrid. Ghid cultural şi istoric (Satu Mare, 2011)
Date istorice - Történelmi adatok
Francisc Rákóczi II (1703-1711), lucrurile încep să revină la o anumită normalitate. în 1715, 25 de familii, iar în 1716, 48 de familii locuiau la Andrid. Este şi perioada în care numărul de români din sat creşte în mod semnificativ. Această comunitate distinctă etnic şi confesional se individualiza şi din perspectiva distribuţiei în teritoriu, formând un „cartier” separat de cel al comunităţii maghiare protestante. Diviziunea spaţială dintre populaţia celor două etnii se păstrează până în zilele noastre, conferind Andridului imaginea specifică unui sat mixt din Câmpia Sătmăreană. Viaţa comunitară şi spirituală a locuitorilor din Andrid se desfăşura la rândul său separat în cadrul celor două populaţii, centrată în jurul celor două parohii (reformată şi grecocatolică) şi a şcolilor confesionale corespunzătoare, despre care avem informaţii încă din anul 1774. Până în secolul al XIX-lea se înregistrează unele schimbări în structura populaţiei din Andrid. Dacă proporţia locuitorilor de rit grecocatolic şi reformat rămâne asemănătoare, acestora se adaugă la finalul secolului al XVIII-lea şi începutul celui următor o mică comunitate romano-catolică şi una izraelită. Astfel, în anul 1851, în Andrid trăiau 915 reformaţi, 521 de greco-catolici, 53 romano-catolici şi 45 de persoane de rit mozaic. Zona Andridului a suferit în secolul al XIX-lea de pe urma mai multor calamităţi naturale. începând din anul 1829 şi timp de un deceniu, aici s-au înregistrat nu mai puţin de şase cutremure cu magnitudinea de 6-7 grade pe scara Richter, care au afectat sau chiar au distrus total unele gospodării. Dintre monumente, biserica reformată din Andrid a fost ruinată în 1832, necesitând reconstruirea totală. Deşi din punct de vedere militar evenimentele revoluţionare din anii 1848-49 nu au un răsunet semnificativ la Andrid, izvoarele istorice ale vremii menţionează totuşi vizita în localitate a marelui poet şi revoluţionar maghiar Petőfi Sándor, care a petrecut câteva săptămâni la curia din sat a baronului Luzsénszky în preajma izbucnirii luptelor. 26 ság térbeli elkülönülése mind a mai napig megőrződött, a Szatmári-síkság vegyes lakosságú falvainak sajátos képét adva Érendrédnek. A lakosság közösségi és lelki élete külön zajlott, a két parókia (a református és a görög katolikus) és a két felekezeti iskola köré szerveződve, amelyekről már az 1774-es évtől vannak ismereteink. A 19. századig néhány változás állt be a falu lakosságának összetételében. Bár a görög katolikus és a református közösségek lélekszáma nagyjából ugyanaz maradt, a 18. század végén és a rákövetkező elején kialakult egy-egy kis római katolikus és izraelita közösség is. Ennek megfelelően Érendréden 1851-ben 915 református, 521 görög katolikus, 53 római katolikus és 45 zsidó vallású személy élt. A 19. század folyamán Érendréd vidékét számos természeti csapás sújtotta. 1829-től kezdődően tíz éven keresztül nem kevesebb, mint hat a Richter skála szerint 6-7-es erősségű földrengést regisztráltak a vidéken, amelyek komoly károkat okoztak, vagy éppen romba döntöttek néhány gazdaságot. Az épített örökségből a református templom rongálódott meg 1832-ben oly mértékben, hogy teljesen újjá kellett építeni. Bár az 1848-49-es forradalom katonai eseményei nem érintették Érendrédet, de a korabeli hagyomány számon tartotta a forradalom nagy magyar költője, Petőfi Sándor látogatását, aki néhány napot a Luzsénszky bárók kúriájában töltött a szabadságharc kirobbanása előtt. A viharos 20. század nagy változásokat hozott a falu életében. Az első világháborút követően, 1918 őszén, a falu román lakossága forrongott. A Romániával való egyesülés lehetősége fellelkesítette a vidék nemzeti mozgalmát, a román közösségeket pedig szerveződésre ösztönözte, hogy kezdetként, a legalacsonyabb szinten, helyileg, létrehozzák a Román Nemzeti Tanácsot és a Nemzeti Gárdát. Érendréden ezek a rendfenntartó és a lakosságot a politikai életben aktivizáló szervezetek 1919. november 26-án jöttek létre. A
