Liviu, Marta - Szőcs Péter Levente (szerk.): Andrid. Ghid cultural şi istoric (Satu Mare, 2011)

Mărturii arheologice

Monedă bizantină descoperită la Andrid Bizánci érme Érendrédről Byzantine coin from Andrid

în a doua jumătate a secolului II î. Hr., puterea celţilor decade, aşa cum reiese din încetarea utilizării necropolelor din Câmpia de Vest. Puterea politică va fi preluată în zonă de către daci, care, mai ales în vremea regelui Burebista, ajung o mare forţă politică. Din vremea dacilor datează un tezaur monetar descoperit în Andrid la finele secolului XIX, ce cuprinde monede de argint de tip Medieşu Aurit. Cercetările din ultimele două decenii au arătat că aceste monede erau specifice dacilor nordici şi erau bătute în capitala lor de la Malaya Kopanya (Ucraina de vest), pe vremea lui Burebista sau în perioada ce a urmat domniei acestuia (după mijlocul secolului I î. Hr).

După cucerirea statului dac al lui Decebal la începutul sec. II d. Hr„ zona studiată de noi a rămas în afara graniţelor provinciei romane Dacia. împăratul Traian a stabilit frontiera pe linia munţilor Meseş, spaţiul nord-vestic al României fiind locuit în continuare de daci liberi, triburi germanice şi sarmaţi. Pe terasa vestică a Văii Ierului, pe linia Tiream - Andrid aşezările din epoca romană sunt în general ampla-16

végén, amely Aranyosmeggyes típusú ezüstpénzekből állt. Az utóbbi két évtized kutatásai alapján bizonyosra vehető, hogy ezek az északi dákok által használt jellegzetes pénzérmék voltak, amelyeket a kárpátaljai Kiskoppányban (Malaja Kopanya) vertek Burebista idejében vagy az ő uralmát követő időszakban (Kr.e. 1. század közepe táján). A Kr.u. 2. század kezdetén Decebal dák államát elfoglalták a rómaiak, de Érendréd és környéke Dacia provincián kívül maradt. Traianus császár a tartomány határát a Meszes-hegység vonalán húzta meg, ezáltal Románia északnyugati területeit továbbra is a szabad dákok, valamint a germán és szarmata törzsek lakták. Az Ér völgyének nyugati teraszán, a Mezőterem-Érendréd vonalon a római kori települések általában a terasz kiugró részén helyezkedtek el, 2-300 méterre benyúlva a fennsík területére. Megtelepültek azonban néhány szigeten és homokháton is a terasz közelében. A vidék gazdagságát bizonyítják a római korban az itt felfedezett pénzleletek. A Hadrianus, Lucius Verus, Commodus, Septimius Severus római császárok által kibocsátott ezüst dénárok valószínűleg a Dacia provinciával folytatott kereskedelmi kapcsolatok útján kerültek erre a vidékre. Érendréd község környékén a települések mellett több sírleletet is előkerült.