Liviu, Marta - Szőcs Péter Levente (szerk.): Andrid. Ghid cultural şi istoric (Satu Mare, 2011)
Mărturii arheologice
nu trebuie exclusă. Cu atât mai mult cu cât armele speciale din epocă sugerează existenţa unei adevărate caste războinice. Printre aceste arme trebuie amintită şi frumoasa spadă de bronz pe care familia Irinyi a donat-o Muzeului Naţional Maghiar, spadă ce probabil provine de pe domeniul din Irina. Este posibil ca într-un astfel de conflict să fi sfârşit şi aşezarea de la Andrid - Dealul Taurului, aceasta căzând fie sub dominaţia Cetăţii de la Dindeşti, a cărei existenţă este mai îndelungată, fie sub dominaţia nou înfiinţatei Cetăţi de la Pir. Tot un conflict par să reflecte rămăşiţele unui mare număr de indivizi ucişi violent, rămăşiţe ce au fost descoperite într-o groapă comună în nisipăria fermei zootehnice din Andrid, la marginea unei aşezări a culturii Otomani. Sistemul social şi economic reprezentat de cultura Otomani se stinge, fără a avea încă foarte clar elucidate motivele. Pe baza apariţiei unor elemente culturale de factură vestică, se ia în considerare un anumit aport etnic din această direcţie. Oricum aceste elemente noi se mixează cu elemente culturale locale şi dau naştere civilizaţiei cunoscute sub numele de „grupul cultural Hajdúbagos - Cehăluţ - Pişcolt”. Chiar dacă nu pare să atingă complexitatea pe care a cunoscut-o civilizaţia Otomani, această cultură arheologică dezvoltă o metalurgie deosebit de bogată, metalurgie pe o mare parte a spaţiului european. Un grup de arme şi podoabe de bronz a fost descoperit în grădina bisericii reformate din Dindeşti, iar urmele unor aşezări au fost observate la nord de cetatea de la Dindeşti, în zona Căminului cultural de la Andrid şi pe terasa Ierului, în zona fostei ferme zootehnice de la Andrid. Urme de locuire au fost descoperite pe o mică porţiune a Dealului Taurului din Andrid, acestea provenind de la o locuire ce cuprindea maxim 1 -2 gospodării. Mult mai întinsă este o aşezare aflată între localitatea Irina şi sediul fostei ferme legumicole de la Dindeşti, aşezare în cadrul căreia, cu ocazia săpării cablului de telefonie optică, a fost cercetată o locuinţă cu vatră de foc. 12 alá került. Szintén hajdani konfliktust idézhet az a nagyszámú ember-csontlelet, amelyik erőszakos halált halt személyek közös sírjából került elő az érendrédi állattenyésztési telep homokbányájának területéről, egy Ottományi kultúrához tartozó település széléről. Az Ottományi kultúra társadalmi és gazdasági rendszere megszűnésének nem ismerjük pontos okait. Mivel a térségben egyes nyugati kultúrák elemei is megjelentek, lehetséges, hogy egy népcsoport érkezhetett ebből az irányból. Bárhogy is volt, ezek az elemek keveredtek a helyi kultúrával, és egy új régészeti műveltség született meg, amelyet Hajdúbagos- Cehăluţ-Piskolt csoportnak neveznek. Még ha úgy is tűnik, hogy ez a műveltség nem érte el az Ottományi kultúra civilizációjának komplexitását, ez a régészeti kultúra olyan fémfeldolgozási technológiát fejlesztett ki, amelyet Európa nagy részén átvettek. Az érdengelegi református templom kertjében fedeztek fel egy fegyverekből és dísztárgyakból álló leletegyüttest. Ennek a civilizációnak a településnyomait figyelték meg az érdengelegi vártól északra, az érendrédi művelődési ház környékén és az Ér teraszán is, a volt érendrédi állattenyésztési telep környékén. Ilyen korú településnyomokat tártak fel Érendréden a Bika domb kis részén, amelyhez mindössze egy-két gazdaság tartozhatott. Sokkal kiterjedtebb település az Irinyben felfedezett, valamint az érdengelegi volt zöldségtermesztési telep területén talált telep. Ez utóbbinál, az optikai telefonkábelek fektetésekor egy tűzhellyel rendelkező lakást is feltártak. Nagy változások mentek végbe a Kr.e. 12. században, amelyek a Gáva kultúra létrejöttéhez vezetettek. E civilizáció eredetét pontosan a Tisza síkságának északi részére, valamint az Avas - Gutin - Cibles hegységek határolta területre teszik, és egyes régészek a műveltséget az északi trák népességgel kötik össze. A Gáva kultúra látványos fejlődésen ment keresztül, hatalmas területeket foglalt el a Tisza és a Kárpátok között, elért egészen Galíciáig és Moldva északi vidékéig.
