Szőcs Péter Levente (szerk.): Complexul Memorial Ady Endre. Ghid (Satu Mare, 2020)
Introducere - Casa Natală - Bevezető - Szülői ház
INTRODUCERE Casa natală a marelui poet Ady Endre a devenit un loc de memorie şi pelerinaj prin excelenţă, încă din momentul dispariţiei sale. Vizitatorii care veneau pe aici îşi căutau acel univers care a circumscris punctul de plecare a traiectoriei Ier - Ocean: meleagurile şi satul natal, familia, casa propriu zisă, toate prezente în mod marcant în opera poetică. După o sută de ani, vizitatorul îşi caută acelaşi răspunsuri venind, la casa natală. în rândurile următoare, propunem o selecţie de texte de Ady Endre, poezii, scrisori şi proză, care relatează despre relaţia poetului cu locul natal. Cu adăugiri minimale, aceste texte constituie firul principal al expoziţiei memoriale, astfel poate să devină un ghid, dar şi o amintire, pentru vizitator. CASA NATALĂ Lőrinc Ady şi Mária Pásztor s-au căsătorit la 4 iunie 1874. Şi-au început viaţa de familie la Mecenţiu, în casa aparţinând unchiul miresei, Gábor Kabay: „... econom şi gospodar, care oferea adăpost pentru tineri. Primul rod al căsătoriei lor a fost o fetiţă, Ilona, copil bolnăvicios şi slăbuţ, care a murit în primul an de viaţă. în al treilea an al căsătoriei, la 22 noiembrie 1877, barza s-a oprit iarăşi la casa acoperită cu stuf a lui Gábor Kabay. De această dată, fericire mare, a adus un băiat: copil straniu, cu piele galbennegricioasă, gură mare, fără formă şi cu şase degete. Dar era băiat! [...] Copilul părea slăbuţ, însă la sfatul moaşei şi ca să nu moară păgân, a fost botezat imediat în ziua următoare, la data de 23 noiembrie. După obiceiul calviniştilor din satele dimprejur, i s-a dat cel mai apropiat nume din calendar, acela de Andrei.” Poetul, alintat Endre, a fost urmat de fratele său mai mic, Lajos, născut la data de 29 ianuarie 1881. După memoriile lui „casa noastră era destul de mică, cu două camere şi pridvor, bucătăria şi cuptorul fiind în altă clădire. Părinţii au amânat an de an construirea noii locuinţe, aşteptând vremuri «mai bune».” (Ady Lajos: Ady Endre. Budapest: Amicus, 1923.) Noua casă de tip conac a fost ridicată până la urmă în anul 1911. Casa bătrână, rămasă de la Gábor Kabay a servit pentru scopuri gospodăreşti, iar mai târziu a fost lăsată prin testament de văduva lui Lőrinc Ady, slujitoarei sale îndrăgite, Katica Kovács, căsătorită cu Szabó Béla. în data de 30 octombrie 1953, casa a fost distrusă de un incendiu. Renovarea ei şi transformarea în muzeu se datorează eforturilor depuse de Aurel Popp, artist sătmărean, vechi prieten al familiei Ady. Casa şi muzeul memorial au fost inaugurate la 22 noiembrie 1957, la aniversarea a 80 de ani de la naşterea poetului. BEVEZETŐ Ady Endre szülőháza már nagy költőnk elhunyta pillanatától emlékhely és kitüntetett zarándokhellyé vált. Az idelátogatók a költői életmű meghatározó vonulatát képező szülőhely élményét, az Értől az Óceánig ívelő pálya kiindulópontját keresték: a szülőfalut, az azt körülölelő tájat, a család, az otthon emlékét. Száz év után is ez érdekli leginkább az ide látogatókat. A következőkben Ady Endre szövegeiből, versekből, levelekből, prózai munkákból kínálunk válogatást, amelyek a költő és szülőhelye viszonyát világítják meg. E szövegek képezik, kis kiegészítésekkel, az emlékmúzeum kiállításának vezérfonalát, így e könyvecske vezetőként, de egyben emlékként is szolgálhat. SZÜLŐI HÁZ Ady Lőrinc és Pásztor Mária 1874. június 4-én kötött házasságot. Érmindszenten, a fiatalasszony nagybátyja, „a takarékos és jógazda Kabay Gábor szárnyai alatt kezdik meg az életet. A házasság első gyermekáldása egy leányka volt, Ilona, folyton betegeskedő, csenevész gyermek, aki még élete első évében meghalt. Házasságuk harmadik évében, 1877. november 22-én kelepek újra a gólya a Kabay Gábor nádfedeles házán. Ezúttal - volt is öröm - fiút hozott magával: furcsa, sárgás-fekete bőrű, nagyszájú, formátlan és hat-ujjú fiút, de - fiút. [...] A gyermek azonban gyöngének látszik, s a tudósasszony tanácsára, nehogy pogányként haljon meg, már mindjárt másnap, november 23-án megkeresztelik. A keresztségben, pedig, a falunlakó kálvinisták szokása szerint, a kalendárium legközelebbi nevét, az Andrást adták neki.” A költő, Endre születése után az Ady házaspár újabb fia, Lajos, 1881. január 29. született. Visszaemlékezése szerint „lakásunk meglehetősen piciny volt: két szobás, pitvaros paraszt-ház (a konyha és sütőház külön épületben volt) s szüléink évről-évre halogatták «jobb idők»-re a lakóház építését.” (Ady Lajos: Ady Endre. Budapest: Amicus, 1923.) A kúriaszerű új ház végül 1911-ben épült fel. A Kabay Gábortól maradt kis ház, a költő szülőháza, előbb gazdasági célokat szolgált, majd özv. Ady Lőrincné végrendelete alapján, kedves szolgálója, Szabó Béláné Kovács Katica örökölte. 1953. október 30-án leégett, kijavítása és kiállítóhelyé alakítása Popp Aurel, szatmárnémeti festőművész, az Ady család barátja, erőfeszítéseinek köszönhető. A szülőház és emlékmúzeum megnyitására a költő születésének 80. évfordulóján, 1957. november 22-én került sor.
