Radosav, Doru: Complexul Memorial Ady Endre (Satu Mare, 1977)

masă Ia nivelul expresiei documentare cu realitatea epocii în care trăieşte, cu vicisitudinile ei, demitizind idealizarea istorică in faţa stării de fapt a satului său:

„Zadarnic şi-are hramul la Toţi Sfinţii,

Că toate relele îl storc

Şi aici viaţa, vai, e blestem, te sugrumă".

In anul 1641, satul este amintit ca o aşezare depopulată, treptat insă este repopulată cu locuitori din aşezările vecine. La 1650, satul Mecenţiu, apare intr-un urbariu fiscal al oraşului privilegiat Zalău (privilegiatum Oppidum Zilah), dependent din punct de vedere economic faţă de acest oraş. în anul 1715, după cum reiese din documentele vremii, satul era compus din ţărani români şi maghiari, avînd 31 de gospodări şi 108 locuitori. La 1898 erau 674 locuitori. La sfirşitul secolului al XVIIt-lea şi începutul secolului al XlX-lea, apar şcolile săteşti cu limbă de predare română şi maghiară. La sfirşitul secolului al XlX-lea remarcăm activitatea didactică merituoasă a învăţătorilor: loan Suhanea, la şcoala română şi Hark Ştefan la şcoala maghiară.

Datele istorice ne oferă şi citeva informaţii legate de familia Ady. Această familie provenea din judeţul Sălaj, localitatea Diosod. Este o mică familie nobiliară, al cărui nume s-a impus în toponimicul localităţii. Din variantele toponimice se poate reconstitui evoluţia formelor onomastice ale familiei Ady. La 1345 Od, 1349 Odi, 1424 Ad, la 1441 Aad, 1535 Ada, 1537 Adh.

Familia Ady se va stabili mai tirziu în satul Mecenţiu, iar treptat, în secolul al XlX-lea, şi-a pierdut averile. Se pare, conform matricolei parohiei reformate din satul Ady Endre, care cuprinde informaţii de stare civilă incepind din 1834-1925, că tatăl poetului, numit Ady Lőrincz, s-a născut la Lompirt, în judeţul Sălaj. La 4 iunie 1874, Ady Lőrincz, în virstă de 24 de ani, se căsătoreşte cu Pásztor Maria, în virstă de 16 ani.

Ambianţa istorică a satului natal il predispune pe Ady Endre la meditaţii poetice cu trimiteri variate. Astfel, sentimentul istoriei — cu toată încărcătura de document şi legendă al locurilor din sat şi din afara satului — îşi găseşte exprimarea binevenită in transfigurarea poetică din creaţiile sale: „Aici e Cotâul, fostul

„Aici e Cotâul, fostul sat,

Hoardele de turci l-au dórimat,

Au rămas doar urme şi legendă".

Biografia satului devine implicit biografia poetului, estimată nu în ani, ci în secole.

Istoria, ca dimensiune umană, înainte de toate, se constituie, în cazul poetului Ady Endre, într-un precedent complex al virtuţiilor creaţiei sale poetice.

Ady Endre egyik versében — a helynévhez kapcsolódva - az okiratokban megőrzött, történelmet szembesíti kora viszontagságos valóságával, faluja tényleges világával.

„Mindszentnek hívják hasztalan.

Mert minden átok rajta van."

1641-ben a falut elnéptelenedett településként említik, később a szomszédos településekről jövő lakosok ismét benépesítik. 1650-ben Mindszent Zilah kiváltságos város (privilegiatum Oppidum Zilah) egyik adóösszeírásában a várostól gazdaságilag függő helységként szerepel.

A korabeli okiratokból megállapíthatóan 1715-ben a falut román és magyar parasztok lakják; 31 gazdasága és 108 lakosa van. 1898-ban lakosainak száma 674. A XVIII, század végén és a XIX. század elején alapítják román és magyar nyelvű falusi iskoláit. A XIX. század végén loan Suhanea román és Hark István magyar tanító didaktikai tevékenysége említésre méltó. A történelmi adatok az Ady családra vonatkozóan is bizonyos felvilágosítást nyújtanak. A család a Szilágy megyei Diósdról származik. Kisnemesi család, amelynek neve falunévvé vált. A helynév változataiból rekonstruálható az Ady család nevének alaki fejlődése:

1345-ben Od, 1349-ben Odi, 1424-ben Ad, 1441-ben Aad, 1535-ben Ada, 1537-ben Adh.

Az Ady család csak később telepszik meg Érmindszenten, itt a XIX. században, fokozatosan elveszti vagyonát. Az adyfalvi református parókia anyakönyve szerint — amely 1834-től 1925-ig tartalmazza a családi állapotról való bejegyzéseket. A költő apja, Ady Lőrincz a Szilágy megyei Lompirtban született -, Ady Lőrincz 1874. június 4-én, 24 éves korában házasságot köt a 16 éves Pásztor Máriával.

Szülőfalujának történelmi környezete Ady Endrét különböző költői elmélkedésekre teszi hajlamossá.

A falubeli mondákból és a környező helyekkel kapcsolatos legendákból, valamint az okiratokból áradó történelmi érzést és légkört költői alkotásaiban szívesen érzékelteti.

„Ez itt a Kótó, volt falu,

Elsüllyedt vagy török horda dúlta,

Csupa legendák és jelek."

A falu - nem években, hanem századokban kifejezett életrajza magától értetődően válik a költő életrajzává is.