Albinetz, Constantin et al.: Catalogul expoziţiei Drumul Sării (Satu Mare, 2018)
Rezumat în limba maghiară
életében olyan szinten is meghatározó szerepet játszott, hogy egyesek ebben betöltött szerepükről kapták nevüket (Szatmárnémeti, Zálnok, Szalacs), valamint egész közigazgatási egységeket is erről neveztek el (Közép-Szolnok vármegye, Szatmár vármegye). Ez a helyzet egyáltalán nem a véletlen műve, hiszen a középkori források világosan tanúsítják a sószállítás és a sókereskedelem jelentőségét. A kiállítás szeretné bemutatni Bethlen környékén zajló régészeti kutatások legújabb eredményeit, amelyek látványosan érzékeltetik az ötletes technológiák révén zajló intenzív só kitermelés, és amelyek célja, a helyi igényeket messze meghaladó mennyiségű kereskedelmi forgalomnak szánt só kitermelése volt. Ezek az eredmények igazolják és újabb bizonyítékot nyújtanak a régebbi kutatások megfigyeléseire, amelyek számos utalást tesznek az őskori só kiaknázására és annak forgalomba hozatalára. Mircea Rusu kolozsvári régész által kezdeményezett kutatás felvetette a bronzleletek és az őskori sóbányák közötti kapcsolatot, világosan kiemelve, hogy az erdélyi sóbányák jelentették azt az útvonal végét, amelyeken a gyakran nagy távolságról származó bronz tárgyak “közlekedtek”. A legújabb, Észak-Erdélyben zajló régészeti feltárásoknak sikerült bebizonyítaniuk az őskori sóbányászat létezésének bizonyosságát, ezáltal új, váratlan nézőpontba helyezve a térség régészeti és történelmi valóságát. A só lelőhelyek feltárása és a só kereskedelmi forgalomba hozatala jelentős mértékben hozzájámlt, mély hatást gyakorolt és egy különleges életmódot határozott meg a Számos-medencében élő emberek életében, amely eltért az addigi táplálkozási és gazdasági szokásoktól. Az intenzív állattenyésztésen túl, amelyben elsődleges szerepet a sertések játszottak, a só kereskedelme és a sószállítás meghatározta a régió demográfiai arculatát. A sót más anyagokkal együtt is forgalomba hozták (a tutajok szálfája, szarvasmarha stb.), és az ezeken az útvonalakon folyó kereskedelmi forgalom lényegesen hozzájárult Eszak-Erdély és közvetlen környezetében kialakult városok fejlődéséhez, mert ezek mindegyike kereskedelmi csomóponton helyezkedik el. Ebből a szempontból szemléletes Szatmárnémeti és Szolnok helyzete, azok a fő pontok, ahol a sót nagykereskedelmi mennyiségben vásárolták, és amelyek, bár a síkságon helyezkednek el, hozzájárultak a bányászati és a fafeldolgozó ipar fejlődéséhez. A mentalitás szintjén megnyilvánuló történelmi folyamatok tükrében, valamint a közös piac identitásépítésben betöltött fontos szerepe által, ez a kiállítás tökéletes összhangban van az 1918-as Nagy Egyesülés megünneplésével. Ilyen szempontból, a kiállítás északnyugat-Románia területén zajló gazdasági folyamatok integráló és identitásépítő szerepét emeli ki. Interregionális piac megteremtésével a Só útja vezetett a közösségek közötti kölcsönös függőség tudatosításához, amely az identitástudat megteremtésének lényeges eleme, így ennek értelmében a Só útja tekinthető az Ország útjának is. Földrajzi és időrendi áttekintés A kiállítás fókuszában a három Szamos medencéjének térsége áll. 57
