Szőcs Péter Levente (szerk.): Castelul de altădată Ghidul castelului Károlyi, Carei, şi al expoziţiei de interioare istorice (Satu Mare, 2020)

The Károlyi Castle of Carei. A historical sketch - Das Schloss Károlyi aus Großkarol. Die kurze Geschichte

Odată cu aplanarea conflictelor militare din zonă, se nasc primele planuri de transformare a cetăţii din Cărei întro clădire cu funcţii în special rezidenţiale. Károlyi Antal este iniţiatorul acestor idei, însă lucrările efective de transformare debutează abia în anul 1792. Elementele principale de fortificaţie, bastioanele, sunt demolate, iar cetatea este transformată într-un castel în stil baroc, realizată după planurile lui Jozef Bitthauser. După o descriere a vremii, castelul acoperit cu şindrilă urma un plan patrulater, cu două etaje, iar intrarea principală era situată pe partea de nord. Etajul superior beneficia de 21 de camere, iar cel inferior, de 20 de încăperi prevăzute cu boltă. Capela castelului era anexată laturii sud-estice, iar bucătăria şi anexele erau construite în continuarea laturii sudice a clădirii principale. Unele dintre cele mai importante momente din istoria castelului baroc le constituie vizitele membrilor familiei imperiale. Astfel, în anul 1797, Iosif Károlyi primeşte la rezidenţa sa vizita prinţului Jozef de Habsburg, iar aproape un secol mai târziu, în 1884, prinţul Rudolf de Habsburg petrece două zile la Cărei în compania soţiei sale.

O nouă transformare a castelului, cea care conferă clădirii aspectul actual, are loc între anii 1894-1896 şi este iniţiată de Ştefan Károlyi. Urmând planurile arhitectului Arthur Meining, castelul baroc este transformat într-un edificiu în stil eclectic, cu elemente istorizante, având aspectul unui castel cavaleresc medieval. Structura de zid a castelului baroc este păstrată aproape în totalitate, fiind însă adăugate mai multe turnuri de diferite forme şi dimensiuni, care conferă clădirii un aspect asimetric. Accentuarea impresiei de medieval este realizată cu ajutorul şanţului cu apă construit de jur-împrejurul castelului. Intrarea principală a fost transferată pe latura de vest a castelului, spre oraş. Curtea interioară a castelului baroc a fost acoperită cu un tavan de grinzi masive, pictate şi transformată astfel într-un uriaş hol de primire. Pe trei dintre faţadele castelui sunt combinate elemente arhitecturale şi de decor aparţinând mai multor stiluri - clasicism, baroc - iar faţada estică este dominată de stilul neogotic.

Interiorul castelului era dominat de holul de primire, pavat cu mozaic şi dotat cu şeminee uriaşe. încăperea situată la intrarea secundară, dinspre sud, a castelului funcţiona ca sală de mese şi tot de aici era accesibilă capela familiei, situată tot la pater. Restul încăperilor de la acest nivel erau ocupate

A háborús idők elmúltával megszülettek az első tervek a vár, a kor elvárásainak is megfelelő, kastéllyá történő átalakításáról. A tervek kezdeményezője Károlyi Antal volt, azonban a konkrét munkálatok csak halála után, 1792-ben kezdődtek el. Jozef Bitthauser építész tervei alapján a védművek fontosabb elemeit, így a bástyákat lerombolták, és a várat barokk kastéllyá alakították át. Ez a kastély, egy korabeli leírás szerint, zsindellyel fedett négyszög alaprajzú volt két emelettel, főbejárata az északi oldalon nyílt. A földszinten 20 bolthajtásos helyiség, míg az emeleten 21 terem volt. A kápolnát a kastély dél-keleti sarkához toldották, míg a konyha és egyéb melléképületek a főépület déli oldalának meghosszabbításában helyezkedtek el. A kastélytörténet emlékezetes eseményeinek egyike a királyi család tagjainak látogatása. 1797-ben Károlyi József látta itt vendégül József nádort, majd egy évszázaddal később, 1884-ben feleségével egyetemben Rudolf trónörökös töltött el itt két napot.

1894-1896 között, Károlyi István kezdeményezésére a kastély egy újabb átalakításon esett át, e munkák során nyerte el mai formáját. Meinig Artúr építész tervei alapján, a barokk kastélyt a historizmus jegyében alakították át, így a mai külső a középkori lovagvárakat idézi fel. A barokk kastély falainak nagy részét megtartották, sarkaihoz különböző nagyságú és méretű tornyokat toldottak, hogy az épületnek aszimmetrikus jelleget adjanak. A középkori hangulatot a kastélyt körülvevő vizesárok is erősíti. Az átalakítás során a főbejárat a város irányába fekvő nyugati oldalra került. A barokk kastély belső udvara festett mennyezet kapott, így a vendégek fogadására alkalmas hatalmas belső előcsarnokká alakult át. A kastély homlokzatain keverednek a különböző építészeti stílusok elemei, a keleti homlokzaton a neogótikus stílus dominál, a többin inkább a barokk és a klasszicizmus.

A kastély belső terét a mozaik burkolattal és márványból faragott, nagyméretű kandallókkal díszített hatalmas fogadóterem uralja. A kastély déli, mellékbejáratánál elhelyezkedő nagyobb méretű terem szolgált ebédlőként, s ugyaninnen lehetett megközelíteni a kápolnát, ami ugyancsak földszinten helyezkedett el. A többi terem a kisegítő személyzet szobáiként, illetve raktárakként működtek. Az első emelet déli szárnyában