Szőcs Péter Levente (szerk.): Călătorii peste granită de la Szabolcs la Carei (Satu Mare, 2011)

Großkarol

După încheierea primului război mondial, Cáréiul, alături de întrega Transilvanie, revine României. în urma reformei administrative din 1926 îşi pierde rangul de reşedinţă de judeţ şi este anexat, împreună cu localităţile înconjurătoare, judeţului Sălaj. în octombrie 1944, luptele cele mai importante pentru restabilirea graniţei României au loc în împrejurimile Careiului. Bătălia decisivă a avut loc tot aici, în ziua de 25 octombrie, sărbătorită astăzi ca Ziua Armatei Române. Al doilea război mondial a adus schimbări importante în ceea ce priveşte componenţa etnică a populaţiei. Evreii au căzut victimă deportărilor în anul 1944, iar germanii un an mai târziu, în 1945, când au fost transportaţi spre lagărele de muncă din Uniunea Sovietică.

în urma reformei administrative din anul 1968, Cáréiul şi satele înconjurătoare sunt din nou incluse în judeţul Satu Mare. Transformările din perioada comunistă au avut drept ţintă industrializarea micului oraş: s-au înfiinţat aici unităţi cu profil industrial alimentar şi textil, iar o parte a fabricii Unió Satu Mare a fost transferată la Cărei. După 1989, multe dintre marile întreprinderi au fost desfiinţate. Astăzi, profilul economic al oraşului este delimitat de unităţile de industrie alimentară rămase şi de noile societăţi cu profil mixt. în 1995, localitatea a fost declarat municipiu.

De Cărei se leagă un număr mare de oameni de seamă ai culturii universale: aici s-a născut, în jurul anului 1530, Gáspár Károli, primul traducător al Bibliei în limba maghiară. Bustul său, realizat de Árpád Deák este plasat în faţa bisericii reformate. în centrul oraşului se află statuia poetului Sándor Petőfi şi a scriitoarei Margit Kaffka, născută tot la Cărei. Casa natală a scriitoarei este marcată şi de o placă comemorativă. Tot în centrul oraşului se află bustul dezvelit în 1994 al lui Avram lancu, eroul de suflet al numeroşilor colonişti moţi aşezaţi în jurul Careiului în perioada interbelică. în intersecţia centrală a oraşului, într-un parc special amenajat, se află monumentul eroilor, dedicat victoriei trupelor româneşti din bătălia din 25 octombrie 1944. Acesta a fost realizat de către Géza Vida în anul 1964.

Oraşul Cărei este dominat de parcul dendrologic protejat, cu o suprafaţă de 10 hectare, având în centru castelul Károlyi. Aspectul actual al clădirii este rezultatul lucrărilor de reconstrucţie demarate în 1894 de contele Ştefan Károlyi. Edificiul mai vechi, datând din din 1794, a fost transformat aproape în întregime în urma acestor lucrări, urmând planurile arhitectului Arthur Meinig. Castelul baroc a devenit un edificiu în stil eclectic, cu elemente istorizante, având

gróf Károlyi Tibor elnökletével, melynek célja a láp lecsapolása, egykori székhelye ma a rendőrség épülete.

Az első világháborút lezáró békeszerződés alapján Nagykárolyt Romániához csatolták. Az 1926-ban történt közigazgatási átszervezés során elveszítette megyeszékhelyi rangját és Szilágy megyéhez csatolták a környező településekkel együtt. 1944 októberében a város közelében zajlottak a Románia területének felszabadításáért vívott utolsó összecsapások. A város felszabadulásának napja, október 25, később a Román Hadsereg hivatalos napjává vált. A második világháború a város etnikai szerkezetét is megváltoztatta, zsidók és németek estek áldozatul a deportálásnak illetve a kollektív bűnösség elve alapján elrendelt orosz munkaszolgálatnak.

Az 1968-as közigazgatási reform során Nagykárolyt az újjászervezett Szatmár megyéhez csatolták a környező falvakkal együtt. A kommunizmus évtizedeinek iparosítási politikája Nagykárolyt is elérte, számos ipari egységet hoztak létre ebben az időszakban, elsősorban az élelmiszer- és textilipar területén, de a szatmári Unió gyár egy részlegének idehelyezésével a nehézipari is megjelent. Az ekkor létesített vállalatok mára már nem működnek vagy átalakultak. Manapság több évtizede létező élelmiszeripari egységek és újonnan alakult vegyes vállalatok a város legfontosabb ipari egységei. 1995-től a település elnyerte a megyei jogú városi (municípium) rangot.

Á város híres szülötteire szobrok illetve táblák emlékeznek. Itt született 1530 körül Károli Gáspár, az első magyar bibliafordító, szobra (Deák Árpád műve) a református templom bejárata mellett található. A központban áll Petőfi Sándor költő és Kaffka Margit írónő (Deák Árpád műve) szobra. Kaffka Margit a városban született, szülőházát emléktábla jelzi. A központban található Avram lancu mellszobra, melyet 1994-ben lepleztek le. Az 1944. októberi összecsapások emlékére városközpontban 1964-ben felavatták a román katona emlékművét, Vida Géza munkáját.

A város központját a Károlyi kastély és a hozzá tartozó 10 hektáros védett dendrológiai park uralja. A jelenlegi kastélyépület az 1794-ben épített kastély átalakítása révén jött létre, melyet 1894-ben Károlyi István lovagvárrá alakíttatott. Meinig Ártúr építész tervei alapján a barokk kastélyt a historizmus jegyében eklektikus épületté alakították át, külseje így a középkori lovagvárak mintáját követi. A barokk kastély falainak nagy részét megtartották, sarkaihoz különböző nagyságú és formájú tornyokat toldottak, hogy az

32