Szőcs Péter Levente (szerk.): Călătorii peste granită de la Szabolcs la Carei (Satu Mare, 2011)
Szabolcs - Szabolcs
SZABOLCS Localitatea Szabolcs este situată în judeţul Szabolcs- Szatmár-Bereg, la 36 de km de Nyíregyháza, pe malul stâng al râului Tisa. Accesul se realizează de pe drumul 38, virând la nord de Rakamaz (6 km). Astăzi, localitatea Szabolcs trăieşte prin trecutul ei. In urma cercetărilor arheologice demarate în anul 1969, vestigiile fostei reşedinţe de comitat din secolele XI-XIII s-au integrat iniţial în conştiinţa publică a judeţului Szabolcs- Szatmár-Bereg, iar mai apoi în conştiinţa naţională. în urma acestor demersuri a avut loc între 1975-80 renovarea bisericii cu trei nave, monument de arhitectură construit în secolul al XI-lea, conservarea cetăţii de pământ care s-a păstrat în starea cea mai bună dintre toate cetăţile din Bazinul Carpatic, renovarea parohiei reformate şi amenajarea ei în scop muzeal. Aceste obiective (precum şi sărbătoarea anuală a Sf. Ladislau) constituie principalele puncte de reper care îi atrag pe străini la Szabolcs. Tot pe aceste meleaguri pot fi admirate peisajele romantice formate de braţele moarte ale Tisei, de lacul Kerek şi de Kis-Tisza, care sunt şi monumente ale naturii. Fortificaţia de pământ din Szabolcs a fost construită într-o curbă a râului Tisa, şi urmează un plan triunghiular. în secţiunea arheologică deschisă în şanţul din apropierea porţii vestice a fortificaţiei de pământ s-a putut observa că sub cetate se afla o aşezare pe mai multe niveluri, cuprinzând perioadele de la neolitic şi până la epoca târzie a fierului. La construirea fortificaţiei s-a utilizat o structură sub forma unui coffaj, cu compartimente formate prin îmbinarea unor grinzi de diferite grosimi (20-35 cm), interiorul acestor compartimente fiind umplut cu pământul rezultat în urma săpării şanţului cetăţii. Latura exterioară a acestor structuri de lemn era verticală, iar partea interioară putea să fie, în unele locuri, în scări. Colţurile cetăţii erau probabil prevăzute cu turnuri, cele două porţi dădeau spre Tisa, iar accesul în interior se făcea printr-un pod mobil suprapus perpendicular pe şanţul înconjurător al fortificaţiei. Conform măsurătorilor efectuate la pereţii exteriori, cetatea ocupa o suprafaţă de 337- 235-387 m. înălţimea ei era diferită, putând ajunge la 8-10 m peste fundaţia de pământ întărită cu piatră. Cercetările efectuate pe suprafeţe libere de mici dimensiuni au dovedit că în interiorul cetăţii nu au existat clădiri permanente, suprafaţa ei fiind utilizată de populaţia zonei, care se refugia aici în caz de pericol. Cu aceste ocazii, apa potabilă pentru oameni şi animale a fost asigurată de o cisternă adâncită în pământ. Conform rezultatelor cercetării, cetatea a fost SZABOLCS Szabolcs község Nyíregyházától mintegy 36 km-re, a Tisza bal partján fekszik a 38-as úton Rakamazon keresztül, északra letérve (6 km) közelíthető meg. Szabolcs ma a múltjából él. Az 1969-ben megkezdett régészeti kutatások nyomán a 11-13. századi megyeközpont, a földvár beépült eíőbb a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, majd az ország köztudatába. Ennek nyomán sor került a 11. századi alapítású, háromhajós román kori templom műemléki helyreállítására (1975-80), a Kárpát-medence egyik legjobb állapotban fennmaradt földvárának a karbantartására, a volt református parókia rendbetételére és múzeumi célú bemutatására. Ezek vonzzák ma (illetve az újabban évrőlévre megrendezett Szent László napi ünnepség) Szabolcsba az idegent. S ott vannak a Tisza regényes szépségű holtágai, a Kerek-tó, a Kis-Tisza, amelyek jelentős természeti értéket képviselnek. A szabolcsi földvár a Tisza folyó egykori kanyarulatára épült háromszögletű alaprajzon. A földvár nyugati kapuja közelében történt teljes sáncátvágás alapján megállapítható, hogy a vár alatt egy vastag, a neolitikumtól a késővaskorig fennállt település húzódik. A vár építésekor változó vastagságú (20-35 cm), egymásba csapolt gerendákból rekeszes faszerkezetet készítettek, amelynek közét részben a vár belsejéből, a keleti oldal esetében pedig a várárok ásásakor kitermelt földdel töltöttek ki. E faszerkezet a külső oldalán függőleges volt, belső oldalán helyenként lépcsőzetes lehetett. A vár sarkain fatomyok állhatták, a Tisza felé két kapuja volt, a település felől a várárkon átívelő hídon keresztül lehetett megközelíteni. A külső oldalain mérve 337-235-387 m által határolt területen fekvő vár falainak magassága változó volt: 8-10 m-re emelkedhetett ki a kővel erősített föld lábazatból. A vár belsejében végzett korlátozott méretű ásatás azt bizonyította, hogy a várban állandó épületek nem voltak, területét veszély esetén a környék idemenekülő lakossága használta. Ekkor egy földbe mélyített ciszterna biztosította a vízellátást az emberek-állatok részére. A régészeti eredmények szerint a vár a honfoglalás után, a 10. században épült. Az 1085. és 1091. évi úz-kun-besenyő támadások után falait kijavították, vastagították. A tatárjárás (1241-42) után a mellette kiépült királyi megyeközpont szerepe megszűnt, így a várat is felhagyták. Azóta az elkorhadó faszerkezetből kiömlő föld domború, begyepesedett sáncot alkot, amelyet a köznyelv „földvár”-nak nevez. Ma Közép-Kelet-Európa egyik legjobb 6
