Szőcs Péter Levente (szerk.): Călătorii istorice pe Valea Someşului. Ghid turistic (Satu Mare, 2014)
Valea Vinului
Valea Vinului Pe acelaşi traseu, care străbate Valea Someşului dinspre Satu Mare, călătorul ajunge în comuna Valea Vinului, cuprinzând, pe lângă reşedinţa cu acelaşi nume, localităţile Măriuş, Roşiori şi Sâi. Prima menţiune scrisă a localităţii Valea Vinului datează din anul 1399. Pe parcursul evului mediu aparţine domeniului de la Medieşu Aurit, iar începând cu perioada premodernă este împărţit de mai multe familii nobiliare, cea mai importantă fiind familia Eötvös. Cea mai renumită personalitate legată de această localitate este Aloisie Tăutu. Născut la Terebeşti, acesta a copilărit la Valea Vinului. Preot şi cărturar de seamă, Tăutu a participat la Marea Adunare Naţională de la Alba Iulia din 1 Decembrie 1918 în calitate de deputat al acestei localităţi. începând cu anul 1937, a cercetat arhivele Vaticanului timp de 40 de ani. Din multilaterala activitate desfăşurată de Aloisie Tăutu distingem preocupări în domeniul cercetării istorice, dreptul bisericesc oriental, istoria bisericii, dar şi lucrări teologice şi de cultură generală. Muzeul Judeţean Satu Mare a acordat o atenţie deosebită preotului şi omului de cultură Aloisie Tăutu, prin organizarea unei case memoriale în localitatea Valea Vinului. Muzeul memorial cuprinde trei încăperi, unde sunt expuse fotografii de familie, documente şi obiecte personale. Tot la Valea Vinului s-a născut scriitorul şi publicistul Mikó Ervin, căruia îi este dedicată placă comemorativă, aşezată în centrul satului. Satul este locul natal şi al Liviéi Bacâru (1921-1999), poetă, traducătoare, membră a Uniunii Scriitorilor din România, bibliotecar al Bibliotecii Academiei Române din Bucureşti. Dintre obiectivele turistice ale localităţii mai putem menţiona curia familiei nobiliare Eötvös, datând 70 SZAMOSBORHÍD A Szamos bal partján tovább kelet felé az utazó Szamosborhíd községbe ér. Közigazgatásilag a névadó községközpont településen kívül Mogyorós, Szamosveresmart és Színfalu tartozik ide. Szamosborhíd első írásos említése 1399-ből származik. A település a középkorban a meggyesi uradalom része volt, majd a kora újkortól kezdődően több család bírt itt részt, közülük legjelentősebb az Eötvös család. A településhez kötődő legismertebb személyiség Aloisie Tăutu. Krasznaterebesen született, Szamosborhídon nőtt fel, az itteni egyházközség parólcusa volt, így a település küldöttjeként vett részt az 1918. december 1-jén tartott gyulafehérvári nemzetgyűlésen. 1937-től 40 éven keresztül a vatikáni levéltárak kutatója volt. Sokrétű munkásságát történeti munkák, a keleti egyház jogszokásainak kutatása, egyháztörténeti művek, valamint teológiai és általánosabb kulturális kérdéseket tárgyaló tanulmányok jellemzik. A Szatmár Megyei Múzeum régóta kiemelt figyelemmel ápolja Aloisie Tăutu emlékét, életének helyszínén emlékházat rendezett be. A kis múzeumi kiállítóhely három helyiségben mutatja be a családi és személyes tárgyakat, fényképeket, valamint munkásságának dokumentumait. A községközpontban emléktábla hirdeti, hogy itt született Mikó Ervin író és publicista. A falu másik híres szülötte Lívia Bacăru (1921-1999) költőnő, fordító, a Román írók Szövetségének tagja. Több évtizeden át a bukaresti Román Akadémiai Könyvtár munkatársaként dolgozott. A település látnivalói között említhető az 1856- ban épült, Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt ortodox templom. Emellett Szamosborhídon található az Eötvös család egykori kúriája is.
