Porumbăcean, Claudiu (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 33/2. (2017)

Istorie

ügyek tárgyalhatlak, ami miatt a közgyűlést összehívták. A közgyűlésre a tárgyak fontossági sorrendben vevődnek fel, amit a polgármester határoz meg. A közgyűlésen, a polgármesteren és az előadón kívül egy tárgyban csak kétszer szólalhatnak fel, de vannak kivételes esetek is. A 18. § kimondja, hogy aki, zavarja a közgyűlést, vagy nem a napirendi tárggyal kapcsolatban szólal fel, és ha többszöri felszólítás után se türtőzteti magát, azt megbüntessék, és amíg nem fizeti ki büntetését, nem vehet részt a gyűlésen. Ugyanitt van leírva az is, ha a gyűlés folyamatosan félbe van szakítva rendbontásokkal illetve bekiabálásokkal, akkor a polgármester félbeszakíthatja az ülést, és ha nem sikerül a rendet helyreállítani, akkor az ülést aznapra felfüggesztheti.1 A 19. § kimondja, hogy nem vehet részt a közgyűlési tárgyaláson azon pontjainak a megtárgyalásán, az a személy, aki személyesen érintett lehet. Ez lehet olyan személy, aki pereskedik a várossal, vagy szerződésben áll vele. Ugyanitt ki van jelentve, hogy egy személy nem vehet részt olyan szavazáson, amelyben közvetlenül érdekelve van. A szavazás általában közfelkiáltással történik, de bizonyos esetekben az elnök kérhet névszerinti nyílt vagy titkos szavazást is. A 23. § szerint, a gyűlések nyilvánosak és a hallgatóság számára elkülönített rész van biztosítva, de ha ezek zavarják az ülést vagy nyomást próbálnak tenni a képviselőkre, akkor ezek a személyek eltávo­­líthatóak. A 26. § kimondja, hogy a közgyűlés jegyzőkönyvét maga a gyűlés hitelesíti, amit az elnök és a jegyző ír alá, illetve a gyűlés nem rekeszthető be a hitelesítés előtt. A harmadik rész a tanács tagjait mutatja be és e személyek kötelezettségeit írja le: A 27 § kimondja, hogy a tanács szavazattal bíró tagjai a következőek: polgármester, rendőrkapitány, pénztárnok, főjegyző, ügyész és orvos. A 28. § szerint a tanács feladata végre­hajtani a felsőbb közigazgatási határozatokat, illetve végrehajtani azokat a rendeleteket, amik nincsenek egyetlen tisztségviselői körnek kiadva se, emellett végrehajtja a képviseleti közgyű­lés határozatait. Elsőfokú közigazgatási hatóságot képez azon ügyekben, melyekre a törvényi utasítás kötelezi. Elsőfokú iparhatósági ügyek rendezése, a kereskedők felügyelete, italmérési, mérték illetve súlyok ellenőrzése. Az ipari engedélyek megadása, gyárakhoz és üzemekhez, il­letve építési engedélyek kiadása. Ellenőrzi a város, illetve a környező települések megfelelő mű­ködését és adminisztrációját, gondoskodik a községi iskolákról és más nevelő intézményekről. Szegényügy kezelése, szabadságok kiadása. Őrködik város javai és jogai felett és intézkedéseket tesz ennek megőrzése gyanánt. Ugyanitt van megfogalmazva az is, hogy a tanács jogköre ki­terjed a város teljes bel és külterületére, minden lakosra, még azokra is, akik csak ideiglenesen tartózkodnak a városban. A tanács működése is meghatározott pontokban van megfogalmaz­va, eszerint a város költségvetését minden év augusztusában kell a közgyűlés elé terjeszteni, emellett pedig minden évben leltárt kell készíteni a város ingó és ingatlan vagyonáról.3 4 A 32. § kimondja, hogy a tanács mindent meg kell, tegyen azért, hogy tartani tudja a közgyűlés által megszavazott költségvetést. A 34. § szerint, a város kell, gondoskodjon a településen élő szegé­nyekről. illetve minden vásár alkalmával biztosítania kell a közrendet és egy mértékfelügyelőt. Ezen kívül a tanács kötelessége az állami adók beszedése, és az építkezések felügyelése. A tanács havonta legalább egyszer össze kell, üljön, ha a polgármester nem tud jelen lenni, akkor őt a főjegyző helyettesíti. A városi tanácsülések nyilvánosak, illetve a városi alkalmazottak három­havonta kötelesek jelentést tenni a tanácsnak. A negyedik részben a különböző tisztségek vannak meghatározva és az azokhoz tarto­zó kötelezettségek: A 43. § kimondja, hogy az elöljáróságokat képezi: a polgármester, rendőrkapitány, fő­jegyző, aljegyző, ügyész, árvaszéki ülnökök, pénztárnok, számvevő, ellenőr, közgyám, levéltár­nok, orvos, mérnök és esetleg más tisztviselők. Minden elöljárósági tag választás útján nyeri el tisztségét, kivéve a rendőrkapitány. A választott tagok 6 évre vannak megbízva kivéve a jegyző, 3 Idem. 6. old. 4 Idem. 11. old. Szilágysomlyó adminisztrációja és helyi szabályrendeletei a dualizmus korában 34

Next

/
Thumbnails
Contents