Porumbăcean, Claudiu (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 33/2. (2017)
Etnografie
fenyegetésként érte el. Mérken és Vállajon is készült ugyan kitelepítési lista, melyen összesen hatszázhatvanhét személy szerepelt, de csak tizennégyet távolítottak el, további harmincegy személy pedig önként távozott. Tehát Vállaj és Mérk sváb lakosságának kitelepítésére végül nem került sor. Ebből az időszakból származik a vállaji és mérki svábok „szalonnamagyarok” gúnyneve. A nevek magyarosításával a svábok a kitelepítést akarták megelőzni. A kitelepítés a gazdálkodásorientált közösség számára a létbizonytalansággal, az értékek totális elvesztésével fenyegetett. A vesztes háború, a deportálások formájában már megtörtént, illetve a kitelepítés formájában készülőben lévő újabb retorziós események az etnikai kötöttségektől, sőt sok esetben annak még a látszatától való menekülési stratégiát is eredményezett. A németséghez tartozás egyszerre olyan negatív stigmává változott, amelytől mindenképpen igyekeztek megszabadulni. A névről való lemondás mellett a német nyelvű könyveik elégetésére is sor került. Nemcsak azok tettek így, akik korábban kedvezményezettjei vagy haszonélvezői voltak a nemzeti alapú megkülönböztetésnek, hanem azok is, akik nyelvükben és identitáspreferenciáikban nem, csupán nevükben hordozták a német származás emlékét. „A megelőző évtizedek névmagyarosítási kampányai nyomán a közvélemény felfogásában a név etnikai karaktere és a névviselő nemzeti hovatartozása között kialakult szoros kapcsolat miatt tarthatta a német hátterüek nem kis hányada a nyilvános önbemutatás „nemzetiesítését” a stigmatizált helyzetből való menekülés egyik lehetséges útjának”. A névváltoztatásra vonatkozó hatósági szabályozás következtében azonban nem akárki választhatott új, magyar nevet, csak azok a személyek, akik nem voltak Volksbund-tagok, és semmilyen párttevékenységet sem folytattak. A szabályozások később változtak, egyre szigorúbbak lettek, egyre több előéleti igazolást kértek a névváltoztatást kérelmezőktől, valamint egyre több politikai szervezet és intézmény formált jogot arra, hogy az érintettek előéletét véleményezze. A deportálás és a kitelepítés következményei A szocialista korszakban megszűntek a román kormány németesítési törekvései, de a német nemzeti mozgalom is erejét veszítette. A második világháborút követő, német származáshoz köthető meghurcoltatások nagyon erős negatív élményekkel töltötték fel a német identitástudatot, aminek következtében - a különböző nemzeti mozgalmak és állami érdekek megszűntével - a szatmári svábok, immár saját sorsuk irányítóiként, a magyarsághoz való közeledést választották. Az iskolai oktatás nyelve is a magyar lett mind Magyarországon, mind Romániában. De míg Romániában ez a folyamat jellemzően a közösségek döntése volt, addig Magyarországon a hatalom által szigorúan kontrolláltan és erőszakoltan zajlott. Vállajon botrány kerekedett, amikor egy helyi nyugdíjas tanárnő a hatvanas évek első harmadában németórákat tartott néhány vállaji lánynak. Az ügyről csak a visszaemlékezések szolgálnak információval. A nyelvórák ingyenesek voltak, a visszaemlékező szerint a diákok kezdeményezték. Az órákra az iskolai programon kívül, a tanárnő otthonában került sor. Arról nincsenek adatok, hogy a szülők tudtával zajlottak-e. Néhány alkalom után a dolog kitudódott, azonnali hatállyal megszüntették, a csoportba tartozó diákok szüleit megrótták. Sz. J. szerint - a nővére is tagja volt a csoportnak - csak azért nem lett nagyobb bajuk belőle, mert az iskolaigazgató lánya is részt vett az órákon, így az ügyet elsimították. Ez az esemény, illetőleg az említése jól érzékelteti a német identitástudat nyilvánossá váló legkisebb hajtásaival szembeni hatalmi stratégiát. A hangsúly a nyilvánosságon van, hiszen a származás elidegeníthetetlen módon jelen volt a településen, viszont minden publikus megjelenítését megtiltották. Nem szerveződhettek hagyományőrző csoportok sem. A szovjet hatalommal való találkozás az első, személyes tragédiákkal terhelt deportálás- és kitelepítésélmény közvetlen következményein túlmenően, agresszívan és a lokális szempon-Szilágyi Levente 293
