Porumbăcean, Claudiu (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 32/2. (2016)
Istorie
Szatmár városának adminisztrációja 1886-ban egészségügyi bizottság a város köztisztaságáért és közegészségügyéért felel, elnöke a városi főorvos, veszélyes járványok esetén lehetősége van karantént és más megszorító intézkedéseket bevezetni, illetve a járvány megszűnéséig felügyelni az óvintézkedések betartását. Az árvíz bizottság elnöke a városi mérnök, az ő feladatuk terveket készíteni természeti csapások kezelésére, ellenőrizni az árvízvédelmi gátak állapotát, illetve árvíz esetén gyorsan és szakszerűen irányítani a mentést és a védekezést. Egy érdekesebb bizottság, amit a város hozott létre az a prostitúció ügyi bizottság, a bizottság elnökét a törvényhatósági bizottság tagjaiból választották, tagja volt még a rendőrkapitány, a tiszti főorvos és a kerületi orvos, illetve még három választott bizottsági tag. A bizottság feladatainak a leírása a következőképpen volt megfogalmazva: „Tisztét és hivatását képezi a prostitúció ügyet érdeklő rendszabályok által hozzáutalt hivatalos eljárásban általában közreműködni, továbbá a prostitúciós ügyekben kellő ellenőrzést gyakorolni, a visszaéléseket büntetni, vagy szükséges intézkedések iránt a rendőrségnek utasítást adni.”4 A szegényügyi bizottság a városi szegényalapot kezeli emellett, pedig javaslatokat tesz a város vezetésének, hogy miként segítheti hatékonyan a város szegényeit. Emellett még működött marhavész bizottság, rendező bizottság, nyugdíj bizottság, a közkórházi bizottság, illetve a népnevelési bizottság is. A város vezetésének egy másik nagyon fontos eleme a tanács. A törvényhatósági rendelet szerint: „A tanács mindazon ügyekben, melyek a közgyűlésnek, közigazgatási bizottságnak, polgármesternek, rendőrkapitánynak vagy az árvaszéknek nem tartozik hatáskörébe, akkor abban az esetben minden ilyen a város területére nézve elsőfokú közigazgatási hatóságként lép fel.”5 Ez azt jelenti, hogy a mindennapi teendők nagy részét a tanács intézi és felügyeli. íme, néhány fontosabb feladatkör, amit a szabályrendelet meghatároz: a költségvetés és zárszámadás évenkénti elkészítése és ennek beterjesztése a közgyűlés elé. A városi építkezések felügyelése, a városháza számára beszerzések, javaslatokat tehet új hivatalok felállítására, vagy meglévőek megszüntetésére. Miniszteri rendeletek kihirdetése, a költségvetés felelősségteljes végrehajtása, a városi pénztár és adóbehajtás felügyelése és rendszeres ellenőrzése. Ugyancsak a tanács intézkedik a katonai elszállásolásokról és beszerzésekről is. Elrendelheti a karhatalom alkalmazását egyes esetekben, illetve a város területén lévő egyleteket felügyeli, illetve még sok egyéb hasonló adminisztratív ügy végrehajtását végzi a tanács. A tanácsüléseket a polgármester vezeti le, a gyűlések nyilvánosak, melyek általában hetente kétszer kerülnek megtartásra. A polgármester indítványozására, vagy legalább három tanácsos kérvényezhet bármikor rendkívüli ülést. A tanács minden esetben köteles a város érdekeit szem előtt tartani döntéshozatalaiban. Természetesen a tanács alá is tartoznak, különböző ügyosztályok, melyek segítették a tanács munkáját és hatékonyságát. Ilyen volt a gazdasági és pénzügyi osztály munkaköri leírásuk így hangzott: „A közgazdászati és a városi gazdasági ügyek, téglagyár, igavonó állatok, takarmány, gazdasági statisztika készítése, legeltetés, országos és vicinális utak karbantartása. Csatornázás, városi építkezések, járdák építése és fenntartása, betegápolási és eltartási ügyek. Mindennemű községi ügyek és erdészeti ügyek. Továbbá a városi költségvetés, zárszámadások, házi és alapítványi pénztár kezelése. A várost érintő számadások, adományozások, nyugdíjazások, illetve a városi pénztárak vizsgálata. Haszonbérek, városi jövedelmek kezelése, il4 I.m. 27. 5 I.m. 31. 92
