Marta, Liviu (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria arheologie 29/1. (2013)
Gergely Bóka: Településtörténeti változások a Körös vidéken a késő bronzkorban és a vaskorban II. Paleoökológiai elemzés. Talajtípusok és településrendszer
Öntés réti talaj: Mind a réti folyamat, mind a talajok öntésjellegének nyomai fellelhetőek ebben a talajtípusban. Szervesanyag tartalma 2-3 %. Területük az ártér magasabban fekvő részére terjed ki, amely állandó vagy időszakos vízborítástól mentesülve lehetőséget ad a folyamatos talajképződésre. A megtelepedő állandó növénytakaró alatt elsősorban a humuszosodás indul meg. Vízgazdálkodásuk és tápanyag ellátottságuk kedvező23. Szolonyeces réti talaj: E típusban a réti talajképző folyamatokhoz kismértékű szikesedés társul. Morfológiailag a talajok szelvénye réti karakterű. Vízgazdálkodásuk kedvezőtlen. Kevés a hasznos víz mennyisége. A kedvező vízgazdálkodási ’A’ szint vastagsága nem elegendő ahhoz, hogy a növényeket a szárazabb időszakokban károsodás nélkül átsegítse. Tápanyag-gazdálkodásukra-mint a réti talajokra általában-a nagy tápanyagtőke, de kicsi hasznosítható tápanyagkészlet a jellemző. A talaj javítása nélkül nagyon nehéz termőre fordítani. Kedvezőtlen adottságai miatt a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan24. Láptalajok: A láptalajok főtípusába tartozó talajtípusok vagy állandó vízborítás alatt képződnek vagy az év nagyobb részében víz alatt állottak, és a vízmentes időszakokban is vízzel telítettek voltak. Az állandó vízhatás következtében a növényzet (nád, sás, káka) elhalása után a szerves maradványok a víz alatt vagy vízzel telítve, levegőtlen viszonyok között bomlanak el. A humifikáció ilyen esetekben a tőzegesedéssel párosul. A növények által termelt szerves anyag nagy mennyiségben felhalmozódik. Más képződés lehet a mohalápképződés. Magyarországon van mohatőzeg és rétláptőzeg, attól függően, hogy mi a kiindulási anyag25. Rétláptalaj: Ide tartoznak azok a képződmények, amelyek az állandó vízborítás vagy vízbőség hatására felhalmozódó növényi anyagokból képződnek. Vízgazdálkodásuk szélsőséges. A talajvíz által elért rétegek túl nedvesek, de a felső szintek száraz évszakban kiszáradhatnak. Túlzott kiszáradáskor ki is gyulladhatnak! Tápanyag-gazdálkodásuk szélsőséges. Sok altípusát ismerjük: kotús láptalaj, tőzeges láptalaj, kotús tőzegláptalaj26. Orosházi-hátság (Mezőség, Békés-Csanádi-hátság): Az orosházi pannóniai küszöbön települt folyóvízi és eolikus üledékek felszíne jó 10 m magasságkülönbséggel emelkedik ki a Tisza-völgy és a Körös-völgy 80-85 m magasan fekvő síkságából. A Békés-Csanádi-hátság átlagmagassága valamivel több, mint 90 m felett van. Legalacsonyabb pontja Nagymágocs határában (83 m) legmagasabb pontja pedig Nagykamarás határában (105,8 m) található. A Körös-és a Tisza-völgytől az országhatárig terjedő terület kb. 6000 km2 kiterjedésű. Felszíne alföldi viszonylatban elég változatos, bár a ma már csak időnként vízzel telt régi folyóágakat kísérő homokdombok csak néhány méter magasak. A felszínnek a folyók árterületéből való kiemeltségét mutatja az, hogy a fedő képződmény a terület nagy részén lösz. A lösz hol homokos, hol iszapos, agyagos ún. infúziós lösz csak helyenként találunk a típusos löszhöz közel álló képződményt. A felszíni löszrétegek aránylag vékonyak, az 1-2 métert ritkán haladják meg. A lösztáblákat a Maros régi fattyúágai járják át. Jól felismerhető medrek vonulnak ott is, ahol ma víz nem folyik bennük. A régi medreket régi parti lösszel kevert homokdombok kísérik néha párhuzamosan több vonulatban. A régi medrek között és körül szikesedő régi ártereket találunk. Ezek anyaga folyóvízi iszap, agyag néha lösziszap. A medrekben szikesedő iszapot, agyagot lehet megfigyelni. A fattyúágak (Kondoros-völgy, Kamut-völgy, Száraz-ér) sokat vándoroltak a rossz lefolyású területeken. A talajvíz 2-3 méterre található a felszíntől, a parti homokdombok alatt 4-6 méterre. Löszterülethez illően az Orosházi-hátság az Alföld mezőgazdasági termelésében élen járó területeinek egyike. „Magyarország agroökológiai potenciájának” vizsgálata alapján jó-kiváló minősítéssel jellemzett termőföldek találhatók a hátságon27. Mészgazdag mezőségi Településtörténeti változások a Körös-vidéken a késő bronzkorban és a vaskorban II... 23 Stefanovits 2010, 308. 24 Stefanovits 2010, 305. 25 Stefanovits 2010, 310. 26 Stefanovits 2010, 312. 27Blahó 2006, 33. 273
