Marta, Liviu (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria arheologie 29/1. (2013)
Gergely Bóka: Településtörténeti változások a Körös vidéken a késő bronzkorban és a vaskorban II. Paleoökológiai elemzés. Talajtípusok és településrendszer
Bóka Gergely hátságon (6, 7, 8,9. kép). Berettyó-Körös-vidék: A Körös-medence vagy Körösi süllyedék, mint pliocén-pleisztocén süllyedőknek indokolt a külön tájként kezelése. Északon a Hajdúság és a Nyírség táblája, nyugaton a Nagykunság kiemelt blokkja, délen a Battonya-Pusztaföldvár küszöb jól körülhatárolja. Szembeötlő morfológiai határokat nehéz megvonni. A medence területe kb. 6000 km2, amely magába foglalja a Sárrétet, a Berettyó és Körösök közét az erdélyi hegyperemtől nyugatra kb. Gyomaendrődig. Ettől nyugatra a Hármas-Körös egy szűk vályúba folyik a Nagykunság és az orosházi tábla között. A medence felszínének legmélyebb fekvésű része Karcag-Túrkeve- Füzesgyarmat-Körösladány és Gyoma között fekszik (kb. 82-83 m tengerszint feletti magasságban). Innen menedékesen emelkedik a térszín minden irányban16. A Berettyó-Körös-vidék az Alföld legmélyebb ma is süllyedő területe. A tájat felépítő folyóvízi hordalékok a Tisza, a Hortobágy, a Berettyó és a Körösök által kerültek a helyükre. A folyók hordalékkúpjai között a mélyebb részekre agyag került, míg a folyók mellett iszap rakódott le. Észak felől homokszigetek nyúlnak be az Ér-mellék felől pedig löszös hátak. A talajok hidromorf jellege többfokozatú. A magasabb részeket homok, illetve réti csernozjom és mészlepedékes csernozjom borítja, míg a mélyebb síkot a réti és szikes talajok foglalják el. A réti talajok nagy része szolonyeces réti talaj. A táj legmélyebb részein láptalajok terülnek el. A folyószabályozások óta folyamatosan csökken a lápok kiterjedése és a tőzegréteg vastagsága. A táj egy része a nagy áradások idején ma is víz alá kerül. A réti talajokon és javított szikeseken szántóföldi művelés folytatható, míg a j avítatlan szikesek legelőként hasznosíthatók. Az agyagos réti talajok szántóföldi művelésének csak rövid időszak kedvez17. A talajnedvesség állapotának gyors változása miatt, száraz időben erősen megrepedeznek, esős időben pedig erősen tapadnak a talajművelő eszközökhöz. Ezek az ún. „perctalajok”. Több eszközre és munkaerőre van szükség ezen talajok gazdaságos műveléséhez ellenben a csernozjom talajokkal18. A réti talajok közül a típusos réti talajok az egykor állandó vagy időszakosan vízzel borított térségekre, a szolonyeces réti talaj ok a magasabb térszínekre, a réti öntéstalaj okpedig a folyóvizek közvetlen környezetére jellemzőek. A szikes főtípusba tartozó sztyeppesedé réti szolonyecek és réti szolonyecek mellett az állandó mocsarak területén síkláptalajok alakultak ki. Közös jellemzőjük a kedvezőtlen vízgazdálkodás az erős víztartás, a gyenge víznyelés, illetve a rossz vagy közepes termőképesség19. Réti talajok: A réti talajok főtípusába azokat a talajokat soroljuk, amelyek keletkezésében az időszakos túlnedvesedés játszott nagy szerepet. Ez lehet az időszakos felületi vízborítás vagy a közeli talajvíz következménye. A humuszos szint vastagsága változó. A huzamosabb vízborítás nagyobb szervesanyag-felhalmozódáshoz, láposodáshoz vezet. Előfeltétele, hogy az év egy részében a talaj teljesen vízzel borított legyen. A réti talajok általában a terep mélyebb részeiben fordulnak elő, ahová a környező területeken keletkezett felületi lefolyás irányul, vagyis a réti talajokra több víz jut, mint azokra a területekre, amelyek csak a csapadékvíz hatása alatt állnak20. Típusos réti talaj: Az agyagos réti talajok szárazságban erősen repedeznek. E talajtípus vízgazdálkodása az egyes évek tavaszi túlságosan nedves időszakától eltekintve kedvezőnek mondható. A túl nedves állapot elmúltával a talaj általában elegendő nedvességet nyújt a rajta élő növényzetnek ahhoz, hogy átvészelje a szárazabb időszakot. Tápanyag gazdálkodásuk közepes21. Sztyeppesedő réti talaj: A sztyeppesedés a felszínen, azokban a talajokban következik be, amelyekben a talajvízszint az utóbbi időben mélyebbre süllyedt. Hatására a felszín képe a csernozjomokéhoz közelít22. 16 Rónai 1985, 364. 17 Csak néhány olyan nap van az évben, amikor a talajnedvesség állapota megfelelő a művelésre. 18 Stefanovits 2010,415-416. l9Gyucha/Parkinson 2008, 72. “Stefanovits 2010, 302. 21 Stefanovits 2010, 308. 22 Stefanovits 2010, 308. 272
