Marta, Liviu (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria arheologie 29/1. (2013)
Tudor Soroceanu: Un sătmărean de talie internaţională: Tiberiu Bader la împlinirea vârstei de 75 de ani
Bader Tibor, egy nemzetközileg elismert szatmári, 75 éves Bader Tibor életútja 1938 április 28-án indult egy szatmár környéki faluban, a már 1215-ben írásos forrásokban említett Erdődön. Maga a 75 év, matematikai számítások alapján, az ünnepelt számára, valószínűleg, csak szűk családi körben és néhány barát társaságában megtartott születésnapot jelentett volna. De a földrajzi tér kiterjesztése, és az örömben osztozó kollégák, ismerősök, barátok számának jelentős megugrása valójában egy másik évfordulónak köszönhető, ami maga is kerek szám, mégpedig 55 év régészeti, muzeológiai és általában véve tudományos munkásság. A ünneplés valódi okát valójában ez a munkában eltöltött időszak adja. Bader Tibor, a tanulmányi időszak szovjet modell szerinti drasztikus csökkentése miatt, már 1958-ban elvégezte, az akkor még önállóként működő, kolozsvári Bolyai Egyetem történelem-filológia karának történelem szakát. Még ugyanabban az évben alkalmazást is nyert az akkor még rajoni múzeumként működő Szatmári Múzeumba. Ezzel kezdetét vette hosszú és gyümölcsöző munkássága, amely, örömünkre, még ma is tart. Ahogy az már a mi mesterségünkben szokás, szeretnénk kollégánk, elsősorban szakmai előmenetelét, két időrendi csoportba sorolni, de ezek közös vonásokat is hordoznak. Ez a két fázis természetesen csak segédeszköz, mivel Bader Tibor tekintélye túllép az időrendi határokon. Munkásságának három fő elemét, a terepmunkát, a feldolgozó munkát és a múzeumi tevékenységet szakaszokra bontva mutatjuk be, rávilágítva e tevékenységek összefonódására. A) Muzeológusi munkásságának első percétől, 1958 augusztusától kezdődően egészen 1987- ig, de az 1971-ig tartó igazgatói tevékenysége idején is, minden energiáját az intézmény felemelésének, szakmája megbecsülésének szenteli, valamint, és nem utolsó sorban, saját tudományos előmenetelének, így aztán pályája megállás nélkül ívelt felfelé és rövid időn belül, főleg Erdély bronzkorának tekintetében, egyike lett az őstörténet kutatás legmegbecsültebb képviselőinek. Számos ásatása - melyek közül itt csak a legfontosabbakat említjük-jelentett fontos lépést elsősorban az észak-erdélyi vidék bronzkorának megismeréséhez. Említést érdemel például a Nagykolcson végzett nagyméretű bronzkori település ásatása, amelyet húsz éven át kutatott, a bujánházi bronzkori erődítményt, az Aranyosmeggyes-Patóháza területén fekvő, ugyanebbe a korszakba tartozó fontos teli és halomsír feltárása, valamint a felsőhomoródi és középhomoródi koraneolitikumi és rézkori településeken végzett ásatás. A bronzkorkutatás keretein belül, Bader Tibor elsősorban a kor bronzművességére valamint a kora Hallstatt időszakára helyezett nagyobb hangsúlyt. 1964-ben, a történelmi múzeumok először megrendezett tudományos ülésszakán, már monografikus formában ismertette a második bronz raktárleletet amelyik Uriu-Domăneşti (Csicsókeresztúr -Domahida) néven vonult be a szakirodalomba. Szakmai szempontból ez volt az első lépés, az életre szóló kedvtelés, az egyre inkább állandósuló elfoglaltság, ami a terület egyik legismertebb európai kutatójává tette. Életpályájának, de a bronzkori kutatás határkövének is tekinthető doktori értekezése. A dolgozat, Kurt Horedt témavezető professzor irányításával, a saját ásatásai valamint a különböző múzeumokban fellelhető anyag kutatásának eredményeire épült. Könyv formájában a bukaresti Editura ştiinţifică şi enciclopedică (Tudományos és Enciklpédiai kiadó) jelentette meg 1978-ban Epoca bronzului în nord-vestul Transilvaniei. Cultura pretracică şi tracică (Die Bronzezeit in Nordwestsiebenbürgen. Die vorthrakische und thrakische Kultur [Északnyugat Erdély bronzkora. Apretrák és a trák kultúra]) címmel. A dolgozat a maga egészében de fejezeteit tekintve is monografikus jellegű. Tartalmából elsősorban a bronzművességnek szentelt részt emelnénk ki, amelyik még 35 évvel kiadása után is minden fenntartás nélkül használható, mert tudományos értéke az évek során semmit sem veszített. Ez a megállapítás teljesen szükségtelenné teszi a további dicsérő szavakat. Röviddel munkássága első fázisának vége előtt, 1983-ban, megjelent első kötete a Prähistorische Bronzefunde sorozatban, amelyben a romániai fibulákat dolgozta fel, ezzel a kötettel indult Bader Tibor fontos és hosszú távú hozzájárulása e sorozat gazdagításához. B) Bader Tibor számára a keletet és a nyugatot elválasztó fal, úgy is fogalmazhatunk, hogy hamarabb dőlt le, mégpedig akkor, amikor 1987-ben elhatározta, hogy életét az akkori Nyugat-17
