Virag, Paula et al. (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 28/2. (2012)
Etnografie - Antropologie
A határ kultúrája... sének ideje és az elválasztott területek milyensége közti összefüggések határoznak meg, valamint jogi, melyben a határ felek általi elismertségé foka — alapján osztályozza.34 Az államhatárok nyilvánvaló velejárója a földrajzi leképezhetőség és a nemzetközi jogi elismerés. Megjelölik az állami szuverenitás és az állampolgárok és alattvalók feletti hatalmi kontroll fizikai korlátáit, a korlátokat, melyeket az állam erőszakintézmények — katonaság, határőrség, drótkerítés, falak, stb. — bevetésével és irányításával tart fenn. Az államhatárok — a szimbolikus határokkal ellentétben — láthatóak és kézzel foghatóak, objektívek legalábbis abban az értelemben, hogy létezik egy objektív — a fizikai, térbeli jelenlét — dimenziójuk, míg a szimbolikus határok ebben az értelmezési keretben inkább szubjektivek.35 Sok kutató a territorialitást nélkülöző szimbolikus határok ellentétpárjaként valós határoknak nevezi a politikai határokat. Ez a szembeállítás azonban meglehetősen félrevezető, hiszen az állam vagy egyéb geopolitikai határok politikai jellegük mellett mindig kulturális és szimbolikus határok is, viszont ez az állítás visszafelé már nem érvényes, a kulturális és szimbolikus határok nem mindig rendelkeznek térbeli dimenzióval.36 Különös, hogy az antropológiai kutatások mindeddig nem helyezték olyan tüzetes vizsgálatok alá az államhatárokat, mint a szimbolikus határokat, aminek következtében az elméleti megközelítésük messze nem olyan tagolt, mint a szimbolikus határoké. Mintha az antropológia átengette volna ezt a terepet más diszciplínáknak, a politikatudományoknak, társadalomföldrajznak, stb. Ennek okát nem hiszem, hogy abban kellene keresni, hogy az antropológusok érdektelenek lettek volna az államhatárok által okozott hatások iránt, hanem kérdésfeltevéseik eltérő iránya miatt.37 A kutatások hangsúlya akkor sem irányult az államhatárra — következetes empirikus vizsgálat és elméleti reflexió formájában -, ha történetesen a tanulmányozott közösség kontextusában indokolt lett volna.38 Sok esetben a határok csupán a különböző irányú kutatások háttereként értelmeződnek, úgy hogy gyakran a kapcsolat a határ és a tulajdonképpeni téma között végig homályban marad.39 Természetesen ezzel a kijelentéssel nem minősíteni kívánom a tanulmányokat, azok kizárólag a határ analitikus vizsgálatának szempontrendszerében „hiányosak”. Jómagam szeretném elkerülni ezt a szituációt. Vizsgálatomban legalább olyan fontosnak tartom magát a határszakaszt, mint a két oldalán fekvő település kapcsolatának módosulásait. Szimbolikus és kulturális határok A határ fogalmát eredetileg a földrajzi tér keretei közt fogalmazták meg, ám Fredrik Barth és tanítványai antropológiai megfogalmazása után nem csak hogy új jelentésekkel gazdagodott, de megváltozott a kutatási paradigma is, a politikai kérdésekről mint kizárás, áteresztés, a hangsúly az etnikai csoportokra és a közöttük megfigyelhető legkülönfélébb határokra tevődött. Barth elméletének ereje az etnikai csoportoknak a társadalmi összetettségben és a kontextuális szempontok felőli megközelítésben rejlik. Az etnikai identitást nem önmagában létező, a közösségen belül felgyűlt kulturális anyagnak tekinti, hanem a másokkal való érintkezésre épülő dialógus termékeként. Ez a megközelítésmód megkerülhetetlenné teszi a határ kérdéskörét, lényege ugyanis, hogy a határokon átnyúló interakció során formálódik meg az etnikai önazonosság és az etnikai különbözőség. Az etnikai csoportok és azok jellemzői mindig szituációfüggőek, nem pedig „eleve adottak.”40 A csoportképződés ilyen értelmezése a határ fogalmát elmozdította a geopolitikai értelemben vett fizikai 34 Kocsis, Károly, A politikai és az etnikai földrajz határértelmezései. In: Térés terep. Tanulmányok asetnirítás és asidentitás kérdésköréből III. Budapest, 25. o. 35 Hastings, Donnán - Wilson, Thomas M., Nation, state and identity at international borders. In: Donnán, Hastings — Wilson, Thomas M. (szerk.) Borders: Frontiers of Identity, Nation and State, 1-30. Oxford, 1998, 26. o. 36 Donnan, Hastings - Wilson, Thomas M. (szerk.) Borders: Frontiers of Identity, Nation and State, Oxford-New-York, 1999, 26. o. 37 Lásd: Barth, Fredrik, Introduction. In: F. Barth (szerk.) Ethnic Groups and Boundaries: The Social Organisation of Culture Difference. London, 1969; Cohen, Anthony P., The Symbolic Construction of Community. London, 1985; Cohen, Anthony P., Culture, identity and the concept of boundary. In: Revista de antropologia sódat Madrid, 1994; Jeggle, Utz, Határ és identitás. In: Regio, 1994/2; White, Richard, The Middle Ground: Indians, Empires, and Republics in the Great Fakes Region, 1650-1815. h.n., 1991. 38 Donnan-Wilson, i.m., 26. o. 39 Lásd: Vereni, Piero, Boundaries, Frontiers, Persons, Individuals: Questioning “Identity” at National Borders. In: Europea 1996/2; Feischmidt, Margit, A határ és a román stigma. In: Kovács Nóra, Osvát Anna, Szarka László (szerk.) Tér és terep. Tanulmányok as etniátás és as identitás kérdésköréből III. Budapest, 2005; Gosztonyi, Kristóf, Mostar: Borders, Boundaries, Interest Groups. In: Europea 1996/2; Leizeola, Aitzpea, Muga: Border and Boundaries in the Basque Country. In: Europea 1996/2; Sahlins, Peter, Boundaries. The Making of France and Spain in the Pyrenees. Oxford, 1989. 40 Lásd: Barth, Fredrik, Introduction. In: F. Barth (szerk.) Ethnic Groups and Boundaries: The Sodal Organisation of Culture Difference. London, 1969. 93
