Virag, Paula (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 26/2. (2010)
B. Etnografie
Szilágyi Levente bizonyuló vasútvonalak és vasúti csomópontok helyzete kulcsszerepet kapott6. Az „etnográfiai” és etnikai szempontok, bár elhangzottak és tárgyalások, egyeztetések alapját képezték a Román és Jugoszláv Ügyek Bizottságának üléssorozatában7 a határvonal végső megállapításakor háttérbe szorultak. A békeszerződésben foglaltak szerint átrajzolt térkép Románia és Magyarország között, új társadalmi, politikai és gazdasági térbe kényszerítette az általam vizsgált két településnek is otthont adó szőkébb és tágabb régiót is.8 Az ideiglenes román katonai közigazgatást a romániai és magyarországi politikai helyzet megszilárdulását követően a polgári közigazgatás váltotta fel. A határ elválasztó funkciója, csak ekkortól realizálódott. A hatalmi struktúra megszilárdulásának egyik első jele az határátlépő igazolványok, útlevelek megjelenése és kötelezővé tétele volt. Ezeknek legsajátosabb változata a kettős birtokossági igazolvány volt. A határral kettéválasztott területen a kettős birtokosság rendszere alakult ki. A kettős birtokosság rendszerében a határ két oldalán lakók tulajdonjoga megmaradt az elcsatolt mezőgazdasági területek fölött, s külön útlevéllel minden nap átjárhatott földjét művelni, s a saját földjének termését vámmentesen hazavihette. Sokan reménykedtek abban, hogy határ legalább átjárható lesz. A román hatóságok viszont egyre több akadályt gördítettek az útlevelek kiadása elé. A magyar-román határ átlépése a kettős birtokosok számára is egyre nehezebbé vált. Ezért a csanálosi és vállaji gazdák rövid időn belül igyekeztek megszüntetni az újfajta határhasználatból származó kellemetlenségeiket. A határ túloldalára eső földterületeiket eladták vagy elcserélték. Minderre csak az 1922-es esztendőt követően került sor. A helyiek által csak „revízióként” emlegetett határkiigazításra 1922-ben került sor. Ennek részeként a Határmegállapító Bizottság március hónapban sorra járta a határszakasz érintett településeit. A bizottság munkája a határ végleges megállapítása volt. Jogkörükbe azonban a kisebb jelentőségű, lokális érdekeltségű problémás területek fértek bele, nem pedig egész települések A helyszíni szemlék során a biztosok meghallgatták mindkét felet, illetőleg esetenként a települések elöljáróit is kérették. A kiszállásokat megelőzően a bizottság részletes dokumentációt kért az adott település birtokairól, gazdasági viszonyairól, társadalmi kötődéseiről. Ezek felmérésére kérdőívet alkalmaztak.9 A csanálosi és vállaji helyszíni szemlére 1922. március 11-én került sor. A magyar biztos jelentéséből kiderül, hogy az eseményre mindkét település lakói készültek, ahogyan a román és a magyar biztosok is ezt tették.10 A bizottság Nagykároly felől, Csanáloson áthaladva előbb Vállajon kezdte meg munkáját, ahol a magyar fél, a vállajiak közreműködésével, saját érdekei szerint tudta befolyásolni a bizottság tagjait. Egy csanálosi adatközlőm a következőképpen emlékszik vissza erre a napra:- Na s akkor húszba, akkor már így, hogy nyolcvannyolc éve ugye, hogy megcsinálták a határt. Huszonkettőbe vót itt egy revízió, én kilenc éves vótam, hogy a határigazítás... Érdekes vót, volt itt egy vámos, egy román vámos, és az csak féltette a helyzetit, nagy hangulat volt. Átjöttek a fényiek szekérrel, sokan, magyar zászlóval, mert azt mondták, Csanálosi, Fényt átcsatolják. Hogy határigazítás lesz. Aztán vártuk a bizottságot, én is, a toronyba felszaladtunk meg minden, gyerekek, figyeltük mikor jön a bizottság, na jöttek. Csak ez a vámos..., jó hangulat volt, hát ugye ilyenkor... Akkor az betelefonált hogy itt baj lesz. Oszt akkor szakaszonként jöttek ki katonák fegyveresen. 6 Kutatási terepem viszonylatában ez a Szatmárnémeti-Nagykároly-Nagyvárad-Arad vasútvonalat jelentette. 7 Ádám, Ormos 2006. s A mellékletekben megtekinthetőek a brit és az amerikai békedelegációk határjavaslatai, továbbá a szomszédos államok Magyarországgal szembeni követeléseinek egy összesített térképe. 9 A mellékletekben megtekinthető a Vállajról kitöltött kérdőív, mely talán a már ismertetett vállaji „leghűségesebb falu” gondolat kiindulópontja. Meg kell jegyeznem, hogy valamennyi településről készült ilyen kérdőív. 10 Lásd az 1. számú mellékletet! 182
