Virag, Paula (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 26/2. (2010)
B. Etnografie
Szilágyi Levente nehezebb viszont eldönteni a fejlődés lényegét, ha egyáltalán fejlődésről van szó, az előállítási módszerek egy-egy fázisában bekövetkezett változását vizsgálva. Gondolok itt a daráló egyedül jelen lévő, általánosan meghonosodott használatára, vagy akár a darálás utáni döngölés vagy taposás elmaradására, ezt viszont a drasztikus külső beavatkozások (filoxéra, kommunizmus) idézték elő. Mindkét említett tanulmány a szőlőfeldolgozás egyik fázisaként leírja, hogy: „A lemóriskált (ledarált) szőlőt azután tekenyőbe tették és fa döngölőkkel ütögették vagy lábbal taposták.” (Halász 1987.174.) A fejlődésfolyamat a következő képpen vázolható ebben az esetben: A daráló megjelenése előtt (az 1930-as évek végéig) a szőlőt csömöszkölővel törték össze, vagy pedig lábbal taposták, s ez után öntötték a kádba. A '30-as években megjelent a daráló, ettől kezdve a szőlőt ledarálták, taposták vagy döngölték, s csak aztán tették a kádba. Mostanra a taposás eltűnt, a szőlőt csak darálják, s egyenesen a kádba kerül. Az emberi munkaerő tehát nagyrészt elvesztette jelentőségét, átadta a helyét gépeknek. A következőkben szeretném vázolni a ma általánosan alkalmazott folyamatát a bomyerésnek adatközlőim szavait visszaadva:- Szeptember, szeptember asa. Akkor a 15 időiül elé idefelé fogja gyűjteni, ki hogy megérik fogják szedni le, fogják hordani. [- Hol vannak a szőlők, amúgy a házak mellett vagy messzebb?]- Mezőn. Mezőn van há. [...] Saztán, ha nem mész oda, hogy megdolgozad, hiába mész oda, hogy leszedd, meg kell dolgoznod, s aztól van mit leszedj. S aztán annyi. [...] Milyen a nyár, ha meleg nyár van, snem esős idők sok, úgy mint most, akkor le lehet szedni, ha hidegek vágynak, akkor az oktombriba. [...] [- És nem tartják sokáig hogy még édesebb legyen?]- Tartsák, hogy megüsse még a harmat es, de történik eljön még a hó es. De eljön az eső, s akkor ott csúszkálsz, ott né a sárba. [- Hány napig szokták szedni? Szoktak hívni segítséget?]- Egy hétbe, kettőbe kéne végezni, de aztán... [...] Ha elmensz egy vagy kettő, akkor későbbre végez, ha elmensz többen, ötön-haton két vagy három nap kész, leszedted. [-.] [-Hogy hozzák be a szőlőt a mezőről?]- Há szekérrel, van szekér. [-De nem folyik ki oldalt a lé?]- Nem, met tesszük a zsákokba, vágynak nájlon zsákok, chiar a kosba, ha a kosba teszed, tesz belé nájlont, abba benne marad, nemé folyik ki egy gramm. S oszt amikor hazaérődik akkor a geljátákkal mérik mind csak a kádba, a tetejére teszik azt a móriskát fel, geljátákkal öntik, s egy csak rakja, másik csak önti, másik csak sirítsa. S mikor megtelik,úgy kell majd a nagykádnak egy ilyen arasz vagy kettő, hogy az mikor két - három nap eltelik, akkor felemelkedik, fújja fel, kereken mintha rotyogna, ügy van nagy habja, kereken s há. Mikor az habja, az mikor egy nap kettő úgy fő, akkor eresztik le aztán. Mind feltaszítsa a csiszkovinát (kaccsát, törkölyt). S akkor van egy csap, helyet csánnak. [...] Csánnak egy csapot úgy alul [...] tesznek egy nagy linyánt, valamifélét, nagy edényt s osztán csak merik s hordják bé a pincébe. Vannak putyinák (hordók), ki van mosva, s abba öntik bé, csak lent na.4 A kádból a hordókba ugyancsak vederrel hordják a bort, a tölcsér amivel beöntik a hordóba egy fából készült edény. A megmaradt korcs (csiszkovina, törkő) négy további lehetséges művelet alanyává válhat. Az első a második bor-nyerés. Tulajdonképpen ez a legújabb a négy közül, mivel prést igényel. A megmaradt korcsot kipréselik „A preszával még megnyersz 4 Saját gyűjtés: Szalka Márton és felesége. 164
