Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 25/2. (2008)
B. Etnografie
Svábok határhelyzetben birtokos és határszéli forgalom megszűnt. A kishatárforgalom ekkor teljesen elhalt, a határmenti térségeket hermetikusan elzárták egymástól a szomszédos államok. (Bencsik 2002: 40., 2004: 170.) Eddig az időszakig a határ és a határátkelő története szorosan összefonódott. A határátkelő az a pont, ahol a hatalom ereje koncentrálódik és megnyilatkozik, az útlevelek ellenőrzésében, a határátkelőt jogtalanul használók kiszűrésében. 1947-ig Csanálos és Vállaj között a forgalom létrejöhetett a két települést összekötő úton. Ezt követően azonban erre már nem volt lehetőség. Legális forgalom közöttük csak egy-egy, határátkelővel bíró település - többnyire Pete-Csengersima és Érmihályfalva-Nyírábrány - közbeiktatásával történhetett, ráadásul csaknem tíz évvel az elidegenített határtípus felállítását követően. Magyarországon ugyanis 1961-től jelenhetett meg a határszéli kishatárforgalom. A határrégiókban lakók Romániában is csak ekkortól kaphattak útlevelet, illetőleg kishatár átlépőt. Ráadásul a két ország között vízumkényszer volt. A kommunista korszakban az enyhítések - 60-as évek vége 70-es évek eleje - és szigorítások - a 70-es évek második felétől a 80-as évek végéig - hatással voltak ugyan a két település közti forgalomra, azonban a határzárást követően beindult szegregációs folyamatokat nem változtatták meg döntően. A két település fokozatosan eltávolodott egymástól a szimbolikus térben. Az igazi változást így nem a 90-es években bekövetkezett rendszerváltások hozták meg, hanem a 2002-es határátkelő nyitás. Hasonló hordereje volt a Románia európai integrációját követő vámvizsgálatok megszűnésének, és az egyszerűsített határátkelés bevezetésének. A politikai határ történetének utolsó fejezete Románia schengeni övezethez való csatlakozását követően jön majd el. A politikai határ megszűnése azonban, mint Jeggle mondja, nem jelenti a határok minden szintű megszűnését is. (Jeggle 1994: 5) A második világháborút követően a határ, a különböző típusú illegális határátlépések, határsértések puhító hatása ellenére, közvetve és közvetlenül, radikális módon elválasztotta egymástól Csanálost és Vállajt, olyannyira hogy a 2002-ben, és 2004-ben bekövetkezett változások nem az egymáshoz való visszatalálást eredményezték, inkább csak újabb kapcsolatok lehetőségét villantották fel. A kezdeti lelkesedés azonban rövidesen elmúlt. A határátkelő megnyitása nem az előzetes elképzelések szerinti eredményekkel járt. A rokoni szálak, a barátságok újraerősödése nem következett be, viszont a határátkelő „felfedezésével" megindult a tranzitforgalom, mely ugyan a régión belül megnövelte a társadalmi-gazdasági kohéziót, de a két vizsgált településen élőket számára ez egyelőre nem jelent mást, mint a drasztikusan megnövekedett forgalmat, s az idegenek nagyszámú megjelenését. A határátkelő okozta migrációhoz még nem tudtak kellőképpen alkalmazkodni. így bár a térség egészének gazdasági és kulturális életét tekintve egyértelműen pozitív változásokkal járt a határátkelő megnyitása, Csanálos és Vállaj lakói egyelőre még nem találták meg helyüket az új konjunktúrában. Irodalom ALVAREZ, Robert R. 1995 The Mexican-US Border: The Making of an Anthropology of Borderlands. In: Annual Review of Anthropology24. 447-470. ANDERSON, Malcolm 1996a Frontiers, Territory and State Formation in the Modern World. . 1997b The Frontiers of Europe. In: M. Anderson - E. Bort (szerk.) Boundaries and Identities: The Eastern Frontier of the European Union. Edinburgh BARTH, Fredrik 1996 Régi és új problémák az etnicitás elemzésében. Regio, 7. 1: 3-25. BATAILLON, Lionel - FÉ, Lucien 1925 A Geographical Introduction to History. London BENCSIK Péter 1999 A kisebb határszéli forgalom Magyarország és a szomszédos államok közt (1898-1941). In: Magyar Kisebbség. V. évf., 2-3. (16-17.) sz. 357-372. 2002 Úti okmányok, utazási lehetőségek és határforgalom a 20. századi Magyarországon. In: Regio 13. évf., 2.SZ., 31-50. 345
