Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 25/2. (2008)
B. Etnografie
Svábok határhelyzetben tartozik. Amilyen mértékben szilárdul a központi hatalom, olyan mértékben csökken a határ menti hálózatok rizikófaktora. (Martinez 1994) Martinez az Ecuador-Peru, Izrael-Jordánia és a hajdani szovjet-kínai határt sorolja ide, de megemlíthető Szerbia-Albánia, Moldávia-Transznisztria példája is. Kölcsönösen egymástól függő határrégiók (Interdependent borderlands) E határrégiótípus feltétele, hogy a két ország, határ által elválasztott régiói szimbiotikus kapcsolatban álljanak egymással. A kölcsönös egymásrautaltság mindkét oldalon relatív stbail nemzetközi kapcsolatokat valamint kedvező gazdasági környezetet feltételez, melyben a (mindkét) határ mentén élők szabadon élhetnek a másik ország piaci lehetőségeivel. Minél nagyobb a gazdasági és emberi erőforrásáramlás a határon, annál szorosabban kötődik egymáshoz a két régió mikrogazdasága. Ugyanakkor még mindig erőteljes nyomás nehezedik a határlakókra az állam részéről, a határforgalom informális keretek között történik, a határátlépés legfontosabb eleme az útlevél.5 Martinez ezen gondolata a kölcsönös egymásrautaltság mellett azt is feltételezi, hogy a két régió nagyjából megegyező súllyal lép be egy ilyen viszonyba, a végeredmény pedig egy mindkét fél számára, kölcsönösen jövedelmező (nem csak szigorúan gazadasági értelemben vett) együttműködési rendszer. Véleményünk szerint az esetek jó részében pontosan a gazdasági potenciálok közötti különbség indítja be a szimbiózisba torkolló folyamatot. Az egyik ország erősebb gazdasága felszippantja a határ túloldalán lévő emberi potenciált. Ezeket a szituációkat asszimetrikus egymásrautaltsági/függőségi viszonyként nevezi meg a szakirodalom (Martinez 1994. Parker 2006), s ennek különböző fokozatai vannak, melynek sarkallatos állomása, amikor a két régió gazdasági ereje közt nagy különbségek vannak. Ilyenkor csak úgy jöhet létre az egymásrautaltsági viszony, ha a szegényebb nyersanyagban, emberanyagban kitölti azt az űrt, amelyre a másiknak szüksége van. Idővel persze ezek a különbségek kiegyenlítőd(het)nek. A gazdasági egymásrautaltság megadja a hátteret a társadalmi és egyéni kapcsolatok kialakításának, amely űjabb gazdasági vagy akár kulturális szálak kialakulásához vezethet. A határ és az identitás összefüggésrendszerében vizsgálva ezt a határrégió típust, ebben találjuk meg a köztes terület - middle ground6 - fogalmi megfelelőjét. Az asszimetrikus függőség iskolapéldája az USA-Mexikó-i határ, míg kiegyensúlyozottab erőviszonyok leginkább Nyugat-Európában fordulnak elő. Integrálódott határrégiók (Integrated borderlands) Ebben a stádiumban a szomszédos államok között gyakorlatilag elhanyagolhatók a politikai (nézet)eltérések, vagy pedig egyáltalán nem befolyásolják a szabad forgalmat a határokon át. A régiók gazdaságilag már egyetlen egységet alkotnak, közösek a termékek, közös tőkét használnak, a munkaerőáramlás nem különbözik a határon belüli migrációs gyakorlattól. Továbbá a nacionalizmus helyét átveszi egy internacionalista ideológia, mely elősegíti a társadalmi kapcsolatok békés alakulását, mentesíti azokat a politikai, etnikai vagy vallási negatív megkülönböztetésektől, s közben a közös fejlődés érdekében lemond szuverenitásának számos fontos hordozójáról. Martinez azonban elfelejti hozzáfűzni, hogy ez egy ideális és a valóságban nem létező állapotot bemutató kategória. O Nyugat- Európa országait hozza fel példaként, amelyek politikailag stabilak, nagyjából azonos szintű gazdasággal bírnak, az együttműködésnek pedig megvannak a történelmi hagyományai, és amelyekben egyik oldalról sem fenyegeti a tömeges bevándorlás a másikat. (Martinez 1994, 3-6.) Utz Jeggle kutatási eredményeinek megjelenése óta azonban tudjuk, hogy a politikai határok felszámolása nem azonos a határok teljes megszűnésével.7 5 Az útlevél és az államhatalom viszonyairól lásd bővebben: Böröcz 1992: 136., Löfgren 1999: 10. '’Richard White amerikai történész által alkotott fogalom, mellyel a találkozó idegen kultúrák között - a folyamatos interakciók nyomán - kialakuló új, a korábbiakból származó ám azoktól már jól elkülönülő, földrajzi, társadalmi és mentális határsáv. (White 1991: 52.) A fogalom visszamutat a határ turned (újra)értelmezéséhez, ugyanakkor szorosan kötődik a határok hibridizálódásának (lásd bővebben Ilyés 2004), mely kicsit másként fogalmazza meg a határtípusok összemosódását, mint Parker határkész.let{boundary set) fogalma (Parker 2006) 7 Lásd Jeggle német határfelszámolásról szóló fenntartásait (Jeggle 1994: 3.) 343
