Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 25/2. (2008)
B. Etnografie
Szilagyi Levente ösztönző egyszeri történeti tényező, hanem egy állandóan kihívásokat, színvallást követelő kontextus. Az emlékezést a emlékezési helyzet körülményei mellett folyamatosan befolyásolják az újabb és újabb határesemények, a határnarratívumok, úgy gondolom, végtelen történetek, melyeket a határ megszűnése, fog lezárni, illetőleg amikor a felszámolásának emléke is túlkerül az egyéni emlékezet határain. A határmentiség banalitása, hogy mindenkinek rengeteg története van a határról, így a körülötte képződő narratív bázis szelektált epizódokból építkezik, nem pedig a narratívumok összessége. A történetekben az is nyomon követhető, hogy hogyan differenciálódott a csanálosi és vállaji (határ)diskurzusok rendje, mely végső soron a két település elidegeniilését jelzi. Az első világháborút megelőzően a két települést az affinális kapcsolatok, s az ebből fakadó különböző fokú rokoni szálak, az azonos gazdasági érdekek szorosan egymáshoz fűzték. Vállaj házasságkötési hálóját a mai Románia területére eső sváb települések - kivétel Mérk - alkották, Fény, Csanálos, Kaplony, Kálmánd. Ez a háló csak ritkább esetben tágul ki távolabb eső Majtényra, Mezőpetrire. A határ meghúzásával a falunak nem volt választása, ki kellett terjesztenie rokonsági rendszerét a nem svábokra is. Ezzel szemben Csanálos tovább tudta működtetni a határ meghúzása előtti párválasztási gyakorlatát, hiszen „csak” Vállaj esett ki a rendszerből. A svábok azonban nem alkottak homogén nyelvi-kulturális egységet. Ennek következtében az etnikailag meghatározható összetartozás-tudat a szülőfalu határára koncentrálódott. A szülőfalu határán „túlmutató kötődések és kapcsolatok magyarok” voltak, a trianoni határok megjelenése előtt. (Bindorffer é. n.) A határ megjelenésével az idézett módon erős alapokon nyugvó, lokalitásra épülő identitástudatnak a differenciálódása talán nem is meglepő. Csanáloson a nyolcvanas évekre - talán azt is mondhatjuk, hogy a nyolcvanas években - kitermelődött egy új, német identitástudat, aminek legfontosabb hozadéka a fiatalabbak Németországot megcélzó mobilizálása volt. Az ennek következményeként megszülető szimbolikus határtörténetek vizsgálatára a kutatás következő fázisában kerül sor. Bibliográfia BARABÁS László 1989 A szatmári svábok „felfedezése” a német népcsoportpolitika számára az első világháború után. Emlékkönyv Hársfalvi Péter születésének hatvanadik évfordulójára. Nyíregyháza, 292-303. BAUSINGER, Hermann 1991 A haza fogalma egy nyitott társadalomban. Régió 4:3-21. BINDORFFER Györgyi 2001 Kettős identitás: etnikai csoport a nemzetben. A dunabogdányi svábok etnikai és nemzetiidentitása. In: Pál E. (szerk.): Útközben. Tanulmányok a társadalomtudományok köréből Somlai Péter 60. születésnapjára. Budapest 75-93. é. n. A magyarországi németek hazaképe. Magyar és német együttélés a közös hazában. Betelepedés, asszimiláció, nemzeti identitás http://www.mtaki.hu/docs/bindorffer gyorgyi moi nemetek hazakepe.html GYURGYÁK János 2001 A zsidókérdés Magyarországon. Budapest. HAULER Ernst 1998 Istoria nemţilor din regiunea Sătmarului. Satu Mare JEGGLE, Utz 1994 Határ és identitás. In: Regio 2. sz. 3-18. KARDOS Rezső 1999 Vállaj község története. Vállaj. KESZEG Vilmos 2004 Határ, határmódosítás, határátlépés. Történetek a kisebbségi sorsról, Néprajzi Látóhatár, XIII. (2004) 3-4. 41-86. 2002 Homo narrans. Emberek, történetek és kontextusok. Kolozsvár KINDA István 2006 Székely falukapuk. Adatok és szempontok egy régi-új székely jelenség értelmezéséhez. In: Gazda Klára, Tötszegi 336
