Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 25/2. (2008)
A. Istorie
A kiadáshoz Karas Ferenc korának híres rézmetszője és térképrajzolója készített négy életképet, melyek a fejezetek bevezetőjeként, mintegy a kor hangulatával próbálják illusztrálni ezt a kiemelkedő munkát. Az első egy könyvtártermet ábrázol három kisdiákkal, akik hatalmas könyvek előtt a tudományok elsajátításával foglalatoskodnak, háttérben könyvekkel teli polc, előtte hatalmas földgömb, de tengelye még függőlegesen áll, pedig épp Katona volt az, aki a könyv csillagászati részében „a glóbus valóságos helyzetbe állítását, (a tengelyferdeséget ) a megvilágított félgömb meghatározását” megtette. A második metszet Komárom egyik városrészletét ábrázolja, középen a Dunával, melyre az egyik parton egy házsor tekint, míg a másikon egy férfi és egy nő vizet húz egy csigás kútból. A harmadik metszet egy virággirlantos koszorú, míg a negyedik egy kő díszvázát ábrázol. A könyv végén két kinyitható tábla a Földön való tájékozódást és a bolygók mozgását illusztrálja. Ezeket egészíti ki még két színes csillagképeket bemutató lap, egyiken az északi, a másikon a déli félteke csillagalakzataival. Második könyvét 1819-ben fejezte be „Közönséges természeti földleírás” címmel, de saját bevallása szerint még betegsége alatt is tökéletesítette, bővítette. Ez a posztumusz munka Katonát a magyar természeti földrajz első önálló rendszerezőjeként és hosszú évtizedeken át felülmúlhatatlan alapvetőjeként állítja elénk.”5 Ennek kiadását a szerző azonban már nem érte meg, pedig ez a jelentősebb műve. A második könyv szatmári vonatkozásai Katona Mihállyal kapcsolatosan még egy szatmári vonatkozásról is szót kell ejtsünk. Második földrajzi munkája a „Közönséges természeti földleírás” kiadásához petrózai Trattner János pesti nyomdász és könyvkereskedőnek előjegyzés útján sikerült vásárlókat gyűjtenie, s így 1824-ben Pesten e munkát megjelentetni. Minden megyéhez elküldte ezt a felhívást, és a kiadásban fel is sorolta a megrendelők nevét, címét és a közügyekben való szerepét. Szatmár megyére vonatkozólag a következők ismeretesek: „A T.T. Előfizető Urak Nevei Nagykárolyban. Ts. Szirmay György Urnái: Nagyságos Kis-Dobronyi Issak Sámuel Cs. K. Tanátsos és Te. Szathmár Vmegye első Al-Ispánja Tekint. Mandi Mandy József Tek. Szathmár és Beregh Vmegyék Tábla bírája. Szirmai Szirmay György, Tek. Szathmár Vmegye Vice-Nótáriusa ” A három előjegyzésből sajnos egy sem került utólag megyénk közkönyvtáraiba, így a mai ismereteink szerint a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban lehet ehhez legközelebb hozzáférni. Az előjegyzésből következtethetünk, hogy a 19 sz. elején Nagykároly volt a megyeközpont, hisz ott dolgozott a megyei segédjegyző, kitűnik, hogy ki volt a megyei alispán, valamint a táblabíró. Tartalmilag ez a mű hat szakaszra tagolódik, melyeknek további alfejczetei vannak: 1. A lakható Földről vagy Szárazról, 2. A Vizekről, 3. A Levegőről vagy Gőz Környékről, 4. A Föld Productumairól vagy Terméseiről, 5. A Föld felszínén történő Változásokról, 6. A Föld formáltatásának Históriája, Ez a hat fejezet teljes egészében átfogja a természeti földrajz anyagát. „Felosztásában (azonban) Katona nem követi a helyes módszertani sorrendet, s a légkör fizikai arculatát csak a harmadik fejezetben tárgyalja.”6 Katona munkáival tulajdonképpen talpra állította a földrajztudományt, összegyűjtve és rendszerezve mind azt a Földre vonatkozó ismeretanyagot, melyek más tudományokban ágyazódva azok perifériáin helyezkedtek el. Egy szintézist végzett el, mely révén megszületett egy új tudomány a természeti földrajz, s vele együtt egy földrajzi szemlélet, földrajzi gondolkodás. Magyar nyelvezete miatt ezek a munkák sajnos nem válhattak abban a korban az emberiség közkincsévé, sőt még a magyar tudományos élet sem állt azon a szinten, hogy ezeket az új Szatmáron született KATONA MIHÁLY a természeti földrajz magyar úttörője 5 Bulla B. 6Incze A. 33
